Hét tenger

Off topic

2022. július 20. 08:53 - savanyújóska

Kelet népe

Korábbi weblapomon volt az a rossz szokásom, hogy írásaimhoz időnként hozzátoldottam olyan fejezeteket, melyek anyaga a cikkek választott témájához csak feltételesen kapcsolódott. Ezekben főleg egyes történeti/politikai eseményekről, vagy azok utólagos értelmezéseiről fejtettem ki saját álláspontomat, melyek megalapozottsága persze időnként vitatható volt, kidolgozásuk színvonala pedig legalábbis hullámzó. Ami persze érthető, hiszen ez tulajdonképpen nem az én asztalom. Viszont úgy gondoltam, a saját lapomon megengedhetek magamnak ilyen kilengéseket, még ha az nem is találkozik mindenki tetszésével. Ezen a blogon viszont eddig tartózkodtam az ilyesmitől, a nagyobb olvasottság miatt is igyekeztem szakmai kereteken belül maradni, és az egyes posztok terjedelme sem tette lehetővé, hogy nagyon elrugaszkodjak a tengerészeti témától.

Ezeket a régebbi eszmefuttatásokat nagyrészt az aktuális történések ihlették, és némi tépelődés után hasonló indíttatásból döntöttem most úgy, hogy csekélyke változtatásokkal és rövidítéssel felteszek ide egy ilyen régebbi írást. Ez a szöveg eredetileg egyébként is a Korfu hadműveletről szóló írás utolsó fejezete volt, és miután a cikk rövidített változatát az elmúlt hetekben itt is közzétettem, úgy gondoltam, a móka kedvééért – és mert úgyis uborkaszezon van – csapjuk hozzá külön posztként ezt is.

Annak idején ennek a szövegnek a megírását eredetileg az első „békemenet” láttán érzett indulat inspirálta, a megdöbbenés, hogy már megint itt tartunk. (Bár így utólag belegondolva, igazából talán soha nem is tartottunk máshol.) A mostani apropó, amiért úgy éreztem, talán érdemes itt megint bedobni ezt a kissé szétszórt elmélkedést, az áprilisi választások utáni nagy értetlenkedések, hogy ami történt, az miért történt úgy, ahogy. A válaszhoz merész reményeim szerint talán én is hozzájárulhatok egy apró kis adalékkal.

Ezzel az írással, mely mint említettem, tíz évvel ezelőtt született – erre ahol szükségesnek látom, a szövegben is utalok –, természetesen nem a pofára esett ellenzéket kívánom mentegetni. Ők csak azt kapták, amit megérdemeltek. És az ország is csak azt kapta, amit megérdemelt. A világ alapvetően igazságos hely.

 

A vízrebocsátás.

A vízrebocsátás.

 

A K. und K. Haditengerészet két nagy csatahajójának elsüllyedése a háború utolsó hónapjaiban önmagában véve is jelképezte a Monarchia összeroppanását, de a két hajó neve még ezen felül is különösen nagy szimbolikus jelentőséget adott az eseményeknek. Az „Egyesült erővel” (Viribus Unitis) elsüllyedése allegorikus megfelelője az államalakulatot alkotó sok nemzetiség egyesült erejével fenntartott Monarchia széthullásának, az államalapító magyar uralkodó nevét viselő csatahajó elmerülése pedig mintegy előre jelzi az általa létrehozott állam néhány hónappal későbbi pusztulását. Mindezt már a kortársak is így érezték.

A történészek is nyilván osztják ezt a véleményt, rendszerint hozzátéve, a Monarchia pusztulása elkerülhetetlen volt. Az újkori történetírásra általában jellemző determinizmus amúgy is nagy kedvét leli abban, hogy éles elméjű levezetéseket gyárt, melyekkel minden történelmi eseményről bizonyítják, okok és okozatok kristálytiszta logikájú láncolata vezetett el hozzájuk, és megtörténtük elkerülhetetlen szükségszerűség volt. Ennek megfelelően a történészek szinte versengtek egymással, milyen jelzőkkel lássák el az állítólag eleve pusztulásra ítélt, hanyatló Monarchiát. A történetírásokban hemzsegnek az „elaggott”, „ósdi”, „korhatag”, „roskadozó”, „impotens”, „düledező”, és ehhez hasonló jelzők.

Mindezen vélekedések természetesen csak üres teóriák, melyekkel a megtörtént események szükségszerűségét igyekeztek utólag igazolni. A „vén” Monarchia felbomlása idején egy alig 50 éves államalakulat volt, de korábbi formájában sem volt semmivel se öregebb angol, francia és orosz társainál. A háború végi gyors összeomlás valóban azt a benyomást keltheti, mely szerint ez a vég, a birodalmat feszítő belső ellentétek miatt, mindenhogyan bekövetkezett volna, ám ez így téves következtetés. Négy évvel korábban a birodalom még egy dinamikusan fejlődő, nagyon stabil államnak számított, melynek belső problémái egyáltalán nem tűntek súlyosabbnak, mint az Európa többi országában is jelen levő belső feszültségek, és mindenképpen sokkal kezelhetőbbnek számítottak, mint az orosz vagy a török birodalom hasonló gondjai.

A felbomlás utáni évtizedekben az osztrák, és részben a magyar szerzők tollából nosztalgikus írások egész sora született, melyek a háború utáni idők zűrzavara és gondjai közepette visszasírták a Monarchiát, melynek pusztulását kizárólag a külső erőszaknak tulajdonították. Ahogy Rudolf Sieghart írta: „Nem hullott szét, hanem a fegyverek erejével szétveretett, és feldarabolásához egy világháborúra, s a béke diktátorainak részéről mérhetetlen politikusi vakságra volt szükség.

Ez a kép már valóban túlkozmetikázza kissé a halott birodalmat, melynek pusztulásához ugyan valóban egy világháborúra volt szükség, ám a vég talán még így sem következett volna be, ha az államalkotó nemzetiségek között nem léteznek valóban súlyos ellentétek, melyek a háború miatt végül kezelhetetlenné eszkalálódtak. Az igazság az, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiát nem az antant által a központi hatalmakra erőltetett békeszerződések verték szét, hanem magától széthullott, még mielőtt a háborút lezáró 1918 őszi fegyverszüneti megállapodásokat egyáltalán aláírták volna. A padovai fegyverszünetet 1918 november harmadikán egy olyan állam képviselői írták alá, amely már nem létezett. A csehek már október 28-án kikiáltották a köztársaságot, 29-én pedig Horvátország deklarálta elszakadását. A galíciai területeket magába foglaló új lengyel köztársaságot november hetedikén kiáltották ki, Ausztria pedig 12-én lépett saját útjára, már mint köztársaság. Magyarországon a Nemzeti Tanács már október 25-én megalakult, ám a trónfosztásra és az elszakadásra hivatalosan csak november 16-án került sor. (A magyar területek erodálódása ezzel egy időben kezdődött. A szlovák területek október 30-án, Erdély pedig december elsején vált ki Magyarországból.)

Az elmúlt évtizedek történetírása már hajlamos arra, hogy a birodalmat ne elaggott őskövületnek, hanem fejlődőképes, modern államnak tekintse. Sokan már néhány évvel a háború után is afféle elveszett paradicsomként emlékeztek vissza a Monarchiára. Korábban azonban a birodalom nemzetiségei mind gyanakvással tekintettek egymásra, valamennyien abban a mély meggyőződésben, hogy a másik elnyomja és kizsákmányolja őket, vagy legalábbis erre készül. Kölcsönös félreértések és rosszindulatú gyanakvások mérgezték a birodalom légkörét. Egy rossz hasonlattal élve, a Monarchia olyan volt, mint egy zenekar, melynek minden tagja csak a saját szólóját akarta játszani.Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul. A Monarchia címre.

Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul. A Monarchia címere.

 

Minden széthúzás ellenére azonban a közös intézmények, a közös hadsereg, és nem utolsósorban a közös uralkodó mégis hatékonyan cementálta össze ezt a soknemzetiségű konglomerátumot. A Monarchia tehát 1914-ben még egyáltalán nem állt a felbomlás küszöbén. Nemzetiségi ellentétei kezelhetőek voltak, és ezek a feszültségek sokszor éppen hogy stabilizálták a belső helyzetet. A birodalom működését I. Ferenc száz évvel korábban így írta le a francia követnek: „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban az időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat. Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.” Ez a stratégia egészen az utolsó hónapokig működött.

A vég is megelőzhető lett volna, ha a birodalom felépítésében még idejében átfogó reformokat léptetnek életbe, és az addigi Habsburg gyakorlattal, az „oszd meg és uralkodj” elvével szakítva az egységet nem a nemzetiségek egymás ellen való kijátszása és az egymástól való félelem biztosítja, hanem a nemzetek közös érdekek mentén való szabad együttműködése. Az ilyen jellegű reformkísérletek megakadályozásával a külföldi irodalomban általában a magyarokat szokás vádolni – egyébként korántsem alaptalanul –, és rendszerint könnyedén elsiklanak az osztrák elit, és az uralkodó, Ferenc József felelőssége, illetve a feladatra való alkalmatlansága felett.

A pofaszakállas nagyapó képe a boldog békeidők szimbóluma, és személye osztrák területen máig nagy népszerűségnek örvend. Az igazi császár azonban ehhez a képhez nem sokban hasonlított, az emberiség elleni egyik legaljasabb merényletnek, a Sissy filmeknek az operettfejedelméhez pedig még annyira sem. A valódi ferencjóska igazából egy szellemtelen, érzelemszegény, korlátolt kishivatalnok volt, igazi aktakukac, mint nagyapja, I. Ferenc. Még a korabeli mérce szerint is elképesztően maradi volt, minden újítás esküdt ellensége.

Az uralkodó személyisége sokak szerint nagyon is rányomta bélyegét a birodalomra, már csak különösen hosszú uralkodása okán is. Vezető pozíciókba csak azok juthattak, vagy legalábbis azt hosszú ideig csak azok tudták megtartani, akik elnyerték az uralkodó szimpátiáját, vagyis akik hozzá hasonló értékrendet vallottak magukénak. Ahogy Padányi Viktor írja: „A szellem háttérbe szorulása a monarchikus politikai életben nagyrészt Ferenc József egyéniségének következménye, aki 18 éves korában félbemaradt kiműveléssel került birodalma élére, és saját kijelentése szerint 50 év alatt egy könyvet se olvasott, és aki bármelyik kisebb tisztviselője által elvégezhető napi adminisztratív teendők ellátásával bíbelődött egész életén keresztül. Ez, és a monarchia irányításában érvényesülő epigonrendszer, ami a középszerűség (és az ezzel együttjáró pökhendiség) szelekciójának valóságos intézménye volt, nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az európai közvélemény megnyerése terén a monarchia a pánszláv tevékenységgel szemben alulmaradt és Versailles idejére már teljesen elszigetelődött.

Ferenc József tehát teljesen és tökéletesen alkalmatlan volt arra, hogy tőle bármiféle reformkezdeményezések induljanak ki, vagy hogy támogasson ilyeneket. Annál nagyobb ambíciói voltak a birodalom megújítása terén kijelölt utódjának, Ferenc Ferdinándnak.Ferenc Ferdinánd, és lánya, Sophie.

Ferenc Ferdinánd, és lánya, Sophie.

 

Ferdinánd jellemrajza a magyar irodalomban többé-kevésbé csak abból áll, hogy utálta a magyarokat. Ami persze igaz, bár Ferdinánd ezzel korántsem állt egyedül. A meglehetősen különös személyiségű főherceg apja halála után, 1896-ban, hivatalosan is a birodalom trónörököse lett, és ettől kezdve tudatosan készült a trón átvételére. Ferdinánd természetesen alapvetően autokrata személyiség volt, ám tiszteletben tartott egy bizonyos polgári értékrendet, s nem zárkózott el a modern kor kihívásai elől sem. Ferenc Józsefhez képest szinte liberálisnak számított, nem csoda tehát, hogy nagybátyja ki nem állhatta, és tragédiaként tekintett az ő trónöröklésére. (Ferenc József Ferdinánd halálhírére adott reagálása ez volt: „A Gondviselés ismét jóvátett egy tévedést, melyet nekem nem állt módomban orvosolni.”)

Ferdinánd hosszú éveken át tudományos alapossággal tanulmányozta a birodalom felépítését és működését, s tervezgette az általa szükségesnek tartott reformokat. Közismert elgondolása szerint a Monarchiát az addigi dualista rendszer helyett három, vagy lehetőleg inkább négyosztatúvá kellett volna átalakítani, önálló államiságot adva Csehországnak, és a Horvátország, Dalmácia, Bosznia összevonásával létrehozandó új szláv államnak. Ily módon az addigi osztrák–magyar szövetség kiegészült volna a velük egyenjogú cseh, és szerb–horvát–bosnyák tagállammal. Mindez azonban csak az első lépés lett volna. Ferdinánd végső terve - hogy megvalósítását mennyire gondolta komolyan, az bizonytalan - a Nagy-ausztriai Egyesült Államok létrehozása volt, melyben a birodalomalkotó nemzetiségek szinte mind önálló területiséghez jutottak volna, nem kevesebb mint 15 tagállam létrehozásával.

A mellékelt térképen látható felosztás természetesen nem Ferdinánd alkotása. A trónörökös egy egész kis tervezőcsoportot hozott létre, hogy kidolgozzák a Monarchia modern kornak megfelelő átalakításának terveit. Az elsősorban a román Aurel Popovici nevével fémjelzett elgondolás egyáltalán nem volt előzmények nélkül való, korábban is születtek már ilyen tervek a birodalom hasonló átalakítására. Egyebek között éppen a Habsburgok legnagyobb ellensége, Kossuth Lajos tollából, akinek a Dunai Konföderációra vonatkozó elgondolásait a trónörökös körébe tartozó tudósok jól ismerték, és saját tervük kidolgozásakor figyelembe is vették.Nagy-ausztriai Egyesült Államok.

Nagy-ausztriai Egyesült Államok.

 

Nem nehéz elképzelni, hogy ennek a szövetségi államnak az ötlete milyen reakciót váltott volna ki a magyarokból, ha azt hivatalosan is meghirdetik. Magyar részről már a trónörökös addig ismert elképzelését is – a birodalom háromosztatúvá történő átalakításáról – gyalázatos merényletnek tekintették a Magyar Korona, és úgy általában a magyarság ellen. A Nagy-ausztriai Egyesült Államok létrehozására irányuló első lépések szinte biztosan azonnali polgárháborút eredményezett volna a magyarok, és a birodalom többi nemzetisége között.

Ezt maga Ferdinánd se gondolhatta másként, ugyanis trónra lépése esetén egyik első intézkedése az lett volna, hogy szükségállapotot hirdet, és katonai kormányzást vezet be a magyar területeken. Az önfejű, makacs és erőszakos trónörökös lépésről-lépésre megtervezte a trónra lépése utáni teendőket, és el volt rá szánva, hogy azokat ha kell, tűzzel-vassal is végrehajtja. Azt kell mondjam, alighanem javunkra szolgált volna.

Ugyanis míg a Monarchia egy nagyon is életképes képződmény volt, melynek a modern korban is meg lett volna a létjogosultsága, addig Nagy-Magyarország létezése már az 1867-es visszaállításakor is történelmi anakronizmus volt. A Mohács után darabjaira hullott ország 340 évvel későbbi, szinte változatlan formában való újra-összefércelését a kortárs magyarok sem mind tartották egyértelműen jó ötletnek. Előre lehetett látni – és látták is – a magyarság kisebbségbe szorulásából fakadó nemzetiségi problémákat, melyeket az egyébként számukra széles jogkört biztosító, liberális nemzetiségi törvények sem orvosoltak. Az ország ebben a formájában hosszú távon sehogyan sem lett volna fenntartható, s Ferdinánd logikus és ésszerű felépítésű szövetségi rendszerével sokkal jobban jártunk volna, mint később Trianonnal.

Az előjogaira és kiváltságaira féltékenyen ügyelő, és azokon a legkisebb csorbát ejteni sem engedő magyar elit torkán azonban ennél nagyságrendekkel kisebb változtatásokat sem lehetett volna lenyomni. A birodalmat alkotó többi nemzetiség történetírói máig érezhető felindultsággal és ingerültséggel írnak az önző és irigy magyarokról, akiknek kicsinyes és szűk látókörű önzése állandóan gátat emelt a birodalom megújítására törekvő reformkísérletek előtt. A kritikák nem mindig helytállóak, a magyarok sokszor valóban jogosan védelmezték érdekeiket. Gyakran mások kárára, de az ilyesmitől a többiek sem riadtak vissza. Ugyanakkor viszont a magyar elit szűklátókörűségéről, önzéséről, arroganciájáról, és elmaradottságáról alkotott kép úgy általában elég találó.

A magyar politikának a Habsburg birodalmon belül évszázadok óta alfája és ómegája volt a nemzeti különállás biztosítása, egy általános integráló törekvéssel szemben. Ezt a nemzeti különállást a magyar történetírás azóta is pozitívumként értékeli, nemzeti szabadságharcnak, illetve függetlenségi harcoknak minősítve az ennek zászlaja alatt kirobbant felkeléseket, és alávaló magyarellenes bűntettnek tekintve az ezen függetlenség felszámolására tett Habsburg erőfeszítéseket.

De végeredményben vajon mi volt a hozadéka ennek a gőgös nemzeti különállásnak?

Az extra, amit a büszke magyarok hősies nemzeti ellenállásuknak köszönhetően megkaptak, az volt, hogy az ország nyakán koloncként meghagytak, és évszázadokra konzerváltak egy inkompetens, korrupt, maradi és szűk látókörű hatalmi elitet, a vitézlő nemesi rendet. Az úgynevezett szabadságharcok ennek a nemesi rendnek az előjogaiért és kiváltságaiért törtek ki, nem holmi általános szabadságjogokért. Amikor a XVII.-XVIII. századi kiáltványokban nemzetről olvasunk, egyáltalán nem a mai értelemben vett népről van szó, hanem erről a nemességről. („Ismét felszakadtak a híres magyar nemzet sebei…” – Lefordítva: a nemeseknek adót kell fizetniük.) A paraszt egyáltalán nem, a polgár alig-alig lett emberszámba véve. Az országon keresztülutazó Turgenyev 1804-ben imigyen írta le a magyar viszonyokat: „Itt a köznép, a muzsikság, egyáltalán nem számít a nemzet tagjának, kizárólag a papság, a főurak, és a nemesség alkotja a nemzetet.”

A „szabadságharcok” tétje szinte mindig a nemesség kiváltságainak és előjogainak fenntartása és biztosítása, esetenként a bővítése volt. A nemesi adómentesség kérdése érinthetetlen szent tehén maradt Magyarországon. Ezeknek a „szabadságharcoknak” a legfőbb eredménye végül is csak az volt, hogy általuk a nemesség évszázadokig sikeresen szabotálta el a Nyugat érték- és intézményrendszerének átvételét, megmaradva egy világtól elzárt feudális idillben.A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: http://www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )

A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: http://www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )

 

A Habsburgok igazán rendkívüli tehetséget mutattak fel abban, hogy minden törekvésüket ellenszenvessé tegyék, de magam részéről úgy vélem, a Wesselényi, Thököly és Rákóczi féle nemesi ellenállással szemben – persze csak velük szemben és hozzájuk képest – a bécsi udvar határozottan a haladás erőit képviselte. A fejlődést egyáltalán nem a kurucok, hanem a bécsi hivatalnokok képviselték. Az ország lemaradása nem annyira az egyébként valóban meglevő Habsburg elnyomásnak és mellőzésnek köszönhető, hanem inkább a saját kiváltságaihoz kicsinyesen ragaszkodó nemességnek, akik sikeresen kihasználták azt, hogy az állandó háborúkban meggyengült bécsi udvarnak szüksége volt Magyarország támogatására, melynek fejében eltűrte a rég idejétmúlt rendiség fennmaradását.

Bámulatra méltó, hogy ez a végeredményben retrográd erő szükség esetén milyen hatékonyan volt képes zászlai alá állítani a nem nemesi tömegeket is. A tradíció azóta is eleven, s mint azt a közelmúlt eseményei is bizonyítják, a magyarokat a függetlenségi kuruc jelszavakkal bármikor bármilyen hülyeségbe bele lehet ugratni, hogy a szabadság „Pro patria et libertate” feliratú zászlai alatt harcoljanak saját szolgaságuk és mucsai elmaradottságuk fenntartásáért.

Szabadság alatt természetesen még véletlenül se a nyugati társadalmaknak a polgárok egymás és az állam iránti kölcsönös felelősségén alapuló szabadságfelfogását, a polgári jogok és kötelességek rendjét és rendszerét értsük, hanem a társadalmi osztályok közti cinkos összekacsintáson alapuló balkáni szabadságot. A plebs eltűri, és hallgatólagosan belegyezik az uralkodó osztály jogsértéseibe, önkényeskedéseibe és harácsolásaiba, s lojalitásáért cserébe tőlük ő is megkapja a maga létkörének szabadságát. Az adócsalás szabadságát, a korrupció szabadságát, a sumákolás és mutyizás szabadságát, a felelőtlenség és a nemtörődömség szabadságát. Ez a kuruc szabadság, afféle önszabályozó anarchia.

Az ezt a szabadságot veszélyeztető elnyomás, ami ellen a „szabadságharcosok népének” harcolni kell, persze mindig kívülről érkezik. Az elit, egészen máig, mindig a kívülről érkező elnyomás elleni harc jelszavaival operál, hogy a soha nem értelmével, hanem érzelmeivel politizáló, nem racionális fogalmakkal és tényekkel, hanem ködös képzelgésekkel és vágyakkal dolgozó tömegeket maga mögé állítsa, és velük saját uralmát fenntartassa. Hogy ez a hazaffy-as halandzsa miért van olyan nagy hatással a magyarokra, arról Ady így vélekedett: „Romantikára hajlamos nép vagyunk. Frázisimádásunknak is ez az oka. S ez az oka annak is, hogy keleti módon szeretjük a tömjént. Faji büszkeségünk, patrióta képzelgéseink üstökénél lehet bennünket a legjobban megfogni. Ez a bűnünk burjánoztatta föl a csaholó hazafiságot. Ezért utazik reánk minden csalás, ámítás, hazugság és cselvetés a hazafiság nevében. Ez a húr mindig meghat és mindig megfog bennünket. A lényeget és a valóságot nem keressük, mihelyst hazafisággal csaholják hazug módon tele a fülünket.

A kiváltságok biztosításával természetesen együtt járt a rendi paradicsom területi különállóságának biztosítása is, ami csaknem végig sikeresen megőrizte az ország területi és jogi különállását a birodalmon belül. Ez a területi különállás valójában persze nem a magyarság létét volt hivatott megőrizni, hanem a magyar nemesi rendek vadász- és felségterületeinek integritását. A gőgös különállás és elkülönülés egyben azt is demonstrálni volt hivatott, hogy mi különbek vagyunk a többi birodalomalkotó nemzetnél, s nemcsak tőlük külön állunk, hanem egyben felettük is. A máig jól ismert mondás szerint: „Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita.” Az országot vezető elit kizárólag ezeken a határokon belül, és kizárólag saját érdekei mentén tudott gondolkodni, az összbirodalmi érdekeket többnyire figyelmen kívül hagyva.

Ez a felsőbbrendű, arrogáns elkülönülés természetesen kiváltotta a többi nemzet ellenszenvét. Különösen azért, mert miközben a magyarok rögeszmésen ragaszkodtak saját területi különállásukhoz a birodalmon belül, aközben ugyanilyen mereven elutasították a nemzetiségiek hasonló különállásra vonatkozó igényeit Magyarországon belül. A nemzetiségiek pedig nagyjából csak azt követelték Magyarországon belül, amit a magyarok élveztek a birodalmon belül. Követeléseiket azonban nem egyszerűen csak elutasították, hanem olyan beképzelt és lekezelő stílusban bántak velük, ami csak még tovább élezte a feszültségeket. (Tanulságos az 1914 előtti vicclapok karikatúráit tanulmányozni, milyen fölényes lenézéssel ábrázolják a különböző nemzetiségeket.) A nemzetiségek területi autonómiára vonatkozó követeléseit még Szekfű Gyula is primitivitásukkal, és politikai műveletlenségükkel magyarázza.Karikatúra 1895-ből. A kép és a szöveg utalás az ez évi budapesti nemzetiségi kongresszusra.

Karikatúra 1895-ből. A kép és a szöveg utalás az ez évi budapesti nemzetiségi kongresszusra.

 

Ez egyben legalább részleges magyarázat arra is, miért nem kértek az országon belüli nemzetiségek és a balkáni népek a magyar föderációs elképzelésekből. Kossuthtól Jászi-ig számos magyar gondolkodó dolgozott ki különböző elképzeléseket egy balkáni államszövetség megvalósítására. Egy valamiben azonban minden ilyen föderációs terv azonos volt, abban, hogy bizonyításra nem szoruló alapaxiómaként beszéltek arról, hogy egy ilyen föderációban a magyaroké lesz a vezető szerep. (Mert ugye egyebek mellett mi vagyunk a Balkán királynője is...) Még a nemzetiségek iránt valóban őszinte jóindulattal viseltető, liberális Jászi Oszkár is magától értetődő természetességgel ír arról, hogy az általa elképzelt balkáni államszövetségben a többiekénél magasabb szintű általános műveltségünk és politikai kultúránk okán evidens módon a miénk lesz a vezető szerep. (Az persze megint más kérdés, hogy mennyiben tekinthetőek ésszerűnek ezek az elképzelések, melyek az ország sorsát a tőlünk kultúrában, vallásban, szokásokban, és úgyszólván minden másban teljesen idegen, velünk szemben ellenséges érzületű balkáni államokhoz akarták kötni.)

A magyarság egyik régi, kedves rögeszméje, hogy Európa népei mind csodálnak és tisztelnek minket, a „szabadságharcosok népét”, és hogy a világon mindenhol szeretik a magyarokat. A valóság ezzel szemben sajnálatos módon az, hogy a magyarságnak igen rossz a megítélése, és nem csak az utóbbi időkben, hanem már évszázadok óta. Nagyon szép példája ennek például a XVIII. században Dél-Németországban széles körben elterjedt „Völkertafel”, egy korabeli katalógusféle, felirata szerint: „Az Európában található népek és tulajdonságaik rövid leírása”. A népek rangsorában a szerző az első helyre a spanyolokat teszi, feltehetően mert a korabeli Dél-Németországban nem nagyon láttak eleven spanyolt. A magyarokat viszont nagyon is ismerhették, így a hátulról harmadik hely – a törököket és az oroszokat megelőzve – nem fogható rá a tudatlanságra. A táblázat szerint a magyarokra jellemző tulajdonságok: hűtlenek, kegyetlenek, vérszomjasak, ostobák, hajlamosak az árulásra és zendülésre, hanyagok, lázadozók, naplopók, és úgy általában a farkasokhoz hasonlítanak.

A Völkertafel.

A Völkertafel.

 

E kliséktől tulajdonképpen két ízben sikerült csak rövid időre megszabadulnunk az elmúlt évszázadok során. Egyszer 1848-at, egyszer pedig 1956-ot követően. Előbbi események idején kiharcolt jó hírnevünket a kiegyezést követő konszolidáció során vesztettük el, az ’56-os renoménkat pedig az elmúlt 10-15 év (2012) rombolta le, de porig. És hogy ma miért viszolyognak tőlünk? Valószínűleg ugyanazért, mint 100 éve. Ahogy Ady Endre 1906-ban írta:

Magyarország népét megedzett helótanépnek ítélik Nyugaton. Hiába máris ez ellen minden polémia. Egy ország, ahol a huszadik században megtűrik az oligarchiát, veszedelme a kultúrországoknak. Ezt írják és ezt hajtják az idegen szemlélők. Azt mondják: a magyar mágnások nacionalista paprikával bármikor a kultúra ellen tüzelhetik Magyarország népét. Mint valamikor Konstantinápolyból a török Magyarországra, úgy fog csapni most Budapest, Bécs és Berlin felől Nyugatra a barbár áradat a fejlettebb és haladóbb társadalmak ellen. A porosz junkerek, a lengyel slachták, a magyar földesurak, a román bojárok és a többiek valósággal föl fogják hajtani az elbutított embernyájakat a Nyugat ellen. Az Egyháznak, Tőkének, Militarizmusnak és Feudalizmusnak tehát Magyarország lesz Európában a hálószobája.

És így nézi Magyarországot a Courrier Européen, ez előkelő revü egész gárdája. Olyan országnak látják egy Björnson, egy Novikov, egy Ferri is Magyarországot, mely ellensége a demokráciának és modern haladásnak. Egy francia tudós nemrégiben ezt írta útinaplójába: „ Mi azt hisszük, hogy Európa az európaiaké, s hogy végleg biztos az emberi haladás útja. Tekintsenek Keletre, Magyarországra, Oroszországra, a Balkánra. Észreveszik, hogy mai kultúránkból semmi sem biztos, s hogy Európa voltaképpen Ázsia felé billen ma is.”

És a fiatal Heine, a fiatal Ibsen valamikor verseket írtak rólunk. Lassalle majdnem Európa reménységének keresztelt el bennünket, Magyarországban Kelet-Franciaországot látta, a magyar népben pedig a forradalom népét. És ma? Magyarország ma a gondolkozók szemében: néhány mágnás, sok zsoldos, fő- és alparazita, és sötétségben tartott, szabadság- és kultúraellenes embermilliók. Persze, hogy minden jóslások a szpáhik és tatárok új szerepét osztják ki nekünk. A magyar nemzet géniusza, ha végleg el nem bujdosott, köszönje meg az új hírnevét s becsületét annak a pár ezer embernek, akié ma Magyarország, s annak a rendszernek, mely friss triumfusát most üli.

Változott itt bármi is az elmúlt száz évben?Egy idegenszívű. A fiatal Ady Endre.

Egy idegenszívű. A fiatal Ady Endre.

 

A magyarság máig mélyen és őszintén meg van győződve önmaga nagyszerűségéről és kiválóságáról. Az ilyesfajta öndicséret évszázadok óta alapvetése a magyar önképnek. Alighanem Bajza József tette fel erre a koronát, egy 1848-as akadémiai beszédében: „Becsüljük meg magunkat, legyünk büszkék, hogy magyarok vagyunk, tagjai Isten egyetlen népének Európában és egyetlennek talán a földtekén, eme testvértelen Phöenixnek, mely csak önmagából nyerhet életet, mely annyi balszerencse közt ezredéven át magát s szabadsága nagy részét fenn bírta tartani, oly nemzet, melynek tündöklő múltja volt és nagy jövendője lehet.” A tudós szerző tehát nem adja alább, egyenesen az Úristen által személyesen kiválasztott népnek tekinti a magyart, ezzel is egy apró adalékkal járulva hozzá a sumer-magyar rokonság „bizonyításához”, hiszen rajtunk kívül csupán egyetlen kis nép van a világon, mely ilyen jó véleménnyel van önmagáról, és a legenda szerint az ő ősapjuk is egy sumer városból vándorolt ki annak idején.

Jellemző motívum a testvértelenség, az önmagunkban állás hangoztatása. Egyedül vagyunk, mindenki ellenünk volt és van, de isteni elhivatottságunknak és kiválóságunknak köszönhetően a gonosz külvilág ellenére mégis fenn tudtuk tartani magunkat, megőrizve önállóságunkat és szabadságunkat. Magunkban állunk, magunkból építkezünk, nincs szükségünk senki másra, és nem is kell adnunk senki másra. Már az első világháború után Klebelsberg Kuno így írt erről: „A világháború kitöréséig úgy folyt nálunk a politizálás, mintha a Csendes-óceán egy szigetén éltünk volna, és Bécsen túl csak kevesen kevesen láttakA külpolitikai kérdések megítélésében hihetetlen naivitás mutatkozott meg, s míg világszerte mind erősebbé vált a fegyverkezés és mind nagyobb lett a feszültség az európai nagyhatalmak között, addig mi nagy nemzeti sikert láttunk abban, ha a Monarchia fegyverkezését lassítani vagy megakadályozni tudtuk.” (Egyébként szinte mulatságos Jászi Oszkár visszaemlékezéseit is olvasni arról, a magyar nemességnek még az 1918-as összeomlás utolsó napjaiban is mennyire nem volt fogalma sem róla, tulajdonképpen mi is történik körülöttük.)

Még ennél is karakterisztikusabb Bajza másik megállapítása: „ … annyi balszerencse közt ezredéven át magát s szabadsága nagy részét fenn bírta tartani …” Vagyis még véletlenül sincs közünk és felelősségünk ahhoz, ami rossz velünk történt. Mindez a sors kifürkészhetetlen akaratából történt meg velünk, vagyis egyszerűen csak balszerencsénk volt. A balsors, meg a gonosz külföldi ármány. A mi kezünk tiszta.

Nemzeti önimádatunk odáig megy, hogy még arról is meg vagyunk győződve, nekünk még a pusztulásunk is valami egészen egyedi, nagyszerű látványosság lesz. Ahogy koszorús költőnk írta: „S a sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül, s az ember millióinak szemében gyászkönny ül.

Az ünneprontó Széchenyi erre reflektálva jegyezte meg, Magyarország pusztulását nem a népek gyászkönnyei, hanem a környező nemzetek „gúnyos hahotája” fogja kísérni. Ahogy máshol írta: „Várjuk be nem a nagyszerű halált, hol ember millióinak szemében gyászkönny ül, hanem minden dísz, szánakozás és hálaérzet nélküli kitörültetésünket nemcsak a nagytermészet virányábul, de még legközelebbi szomszédink tüsténti emlékezetébül is, minél többet és jobb sorsot önkénytül, irígységtül, és egymás elleni agyarkodástul szétboncolt és jobbadán önzőkből álló népvegyület nem is érdemel.

Ez a magyarság újkori és legújabb kori történetére oly jellemző hetyke rátartiság, valamint az ezzel együtt járó gőgös elzárkózás és paranoiás narcizmus sok mindenre magyarázatot ad, ami az elmúlt századokban velünk történt. Ahogy Szekfű Gyula írja:

A magyar illúziók nem járnak egyedül. Rajokban szállják meg a magyar földet, szárnyaikat ráborítják az álmodó nemzetre és távoltartják tőle a valóság egészséges légáramlatait. Míg másutt pozitív kezdetek, első sikerek megacélozzák az akaratot és hatalmas lendületet, erőfeszítést hoznak létre, addig a mi népünk, a kezdet gyümölcseit leszedve, csak annál nyugodtabban takarja be magát ősi álmaiba.

Ferenc József békés korszakának nemzeti eredményei akaratunk helyett ismét érzéseinket hozták mozgásba, és az önmagunkkal megelégedés áldozataivá tettek. Leszámítva az örök közjogi elégedetlenséget, napjaink az utolsó korszak alatt szinte folytonos ámulatban, tetteink és fejlődésünk csodálatában folytak le. … Kulturális, gazdasági, társadalmi viszonyainkban hibát alig találtunk, de annál inkább észleltük büszkeséggel dagadó kebellel a „haladást”, mellyel a külföldet már-már elértük, sőt íme, oh dicsőség!, már meg is előztük. …

Az imperialista versenyben még a legbüszkébb nemzet sem hagyatkozott saját erejére. … Magyar hatalom e világkoalíciók kihasználása nélkül józan ésszel elképzelhetetlen volt. … Imperialistáink e döntő kérdésben is tehetetleneknek bizonyultak, a német szövetségtől el nem szakadtak ugyan, de minden alkalmat megragadtak, hogy a német kultúrával, gazdasággal, katonai hatalommal szemben a nemzetet bizalmatlanná tegyék. … A nemzet pedig elbódulva az öndicsérettől, meg volt győződve, hogy külpolitikai alliance-okat mellőzhet, mert húsz-harminc milliónyi tömegben egymaga is megvalósíthatja terveit.

A történetírás meg fogja állapítani a felelősséget, mely a világháború kitörésében és abékeeseményeiben az imperialistákat terheli. És ki fogja mondani anem bűnösta magyar imperializmusra, mely valóban nem az sem a háborúban, sem a faji és társadalmi ellentétek tudatos felszításában, de bűnös a magyarság elaltatásában, a magyar erőknek gyermekes célokra elpocsékolásában.

A bámulatra méltó mindebben igazából az, hogy a magyarság évszázadok óta mindig ugyanabba a gödörbe esik bele, és láthatóan soha semmit nem tanul belőle. Abban, amit Szekfű írt, már 1920-ban se volt semmi újdonság. Zrínyi Miklós már 350 éve azt írta: „Egy nemzet sem pattog úgy s nem kevélykedik nemesség titulusával, mint a magyar, noha annak bizonyítására s megőrzésére, látja Isten, semmit nem cselekszik. Ülnek haszontalanul fiaink, vagy otthon atyjuknál és anyjuknál, vagy ha ugyan derekasan látni, hallani akarnak (amint ők mondják), egy magyar úr udvarába béállanak és szerződnek. Ott mit tanulnak? Innya! Mit többet? Pompáskodni, egy mentét arannyal megprémezni, egy kantárt pillangókkal felcifrázni, egy forgóval, egy varrott lódinggal pipiskedni, egy paripát futtatni, egyszóval esküdni, hazudni, és semmi jót nem követni.Senki nem tanul tudományokat, senki nem lesz zarándokká, hogy láthasson, tudhasson abból valamit hazájának szolgálni.

És Széchenyi 150 éve: „Századokon keresztül a magyar hízelkedéshez szokott, amiből honosink nagyrészének önmaga túlbecsülése, gőgje s hiúsága támada, az igaz, egyenes szótul pedig elszokott, amibül megint soknak azon teljes meggyőződése vevé eredetét, hogy Hunniát, mint dicsőségtül ragyogót, s lakosit, mint magas helyen állókat, a világ bámulja és irigyli.

A magyar magát senkinek alávetni nem engedi, mindenki vezér, úr akar lenni, s ha éppen jó órában van, maga alatt felrúgja a port és azt mondja: ez a világ közepe, hol én állok! …

Gyűlölségi hajlama nem egy magyarnak koránt sincs kimerítve azon antipátia által, mellyel az arisztokrácia iránt viseltetik, de midőn szeretettel gyűlöli ezt, nem kevésbé gyűlöli a kormányt, gyűlöli az egyházi rendet, gyűlöli a katonát, gyűlöli a németet, gyűlöli a horvátot, gyűlöli a tótot, gyűlöli a görögöt, gyűlöli a városi polgárt, gyűlöli a kereskedőt, gyűlöli egyik a másikát, stb.; szóval gyűlöl mindent, mert hiszen hasonneműjével sem él békében, paraszthoz vonzó szerelme pedig bizony nem óriási, s mégis biztos öbölben véli magát, mert hiszen mégis szeret valamit, s pedig legőszintébben s mindenekfölött, tudniillik a hazát, vagy tulajdonképpmert ugyan mi a puszta haza a benne lakó egyesek nélküla hazával mindig egybekevert saját drágalátos magát!Egy másik gyanús alak. A legnagyobb politikai ellenfele által ráaggatott legnagyobb magyar titulust gúnyolódásnak tartotta.

Egy másik gyanús alak. A legnagyobb politikai ellenfele által ráaggatott "legnagyobb magyar" titulust gúnyolódásnak tartotta.

 

Azt hiszem, most már elég jól kirajzolódhat előttünk a magyarságot évszázadok óta sorvasztó istencsapása, a dzsentri, a vitézlő nemesi rend egyenes ági leszármazottja. Nemcsak a múlt időknek sötét alakja. Számtalan alakváltozás után a mai napig ez a típus és ez a mentalitás „vezeti” az országot, a látható eredménnyel. A birtokát vesztett nemes maga tulajdonképpen már nem létezik, ám az általa létrehozott „értékrend” afféle hagyományként túlélte őt, és máig uralkodik a magyar gondolkodásban, mentalitásban, és közéletben.

Az elmúlt század történelmi sorsfordulóikor Magyarország nem rendelkezett olyan politikai elittel, és olyan államférfiakkal, akik a kialakult helyzetet kezelni, feloldani, vagy egyáltalán csak felismerni képesek lettek volna, illetve akiket Nyugaton valamennyire komolyan vehettek volna. Sem 1918-ban, sem 1945-ben, sem 1990-ben. Egy hosszabb-rövidebb zűrzavaros periódus után minden esetben a dzsentri típus került vissza a hatalomba, persze mindig más-más formában, hétszilvafás nemesként, műbőrkalapos párttitkárként, vagy pacalkirályként. Ez természetesen csakis azért lehetséges, mert „Őfelsége, a magyar nép” maga is ezt a típust tekinti rokonszenvesnek, önmagához hasonlónak.

A magyar szerint a politika egy tőle teljesen független „úri huncutság”, amiért ő semmilyen felelősséget nem visel. A dolgokról „azok ott fönt” tehetnek, meg persze a mi nagyszerűségünket és tehetségünket irigylő szomszédaink, akik féltékenységükben megpróbálják ellehetetleníteni a „Nobel díjasok országát”. Ha rosszul áll a szénánk, arról a török, a német, az orosz, a zsidó tehet, vagy a fejlettebb változatban a multik, a gonosz bankárok, és brókerek. (Legújabban Soros, Gyurcsány, Brüsszel.) Ha minket békén hagynak, a világot bámulatba ejtő, óriási teljesítményekre vagyunk képesek. (Az egyetlen történelmi példa, amit erre bizonyításként olvastam, az az ősmagyar agysebészet...) Ebből fakadóan a legokosabb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk kizárni az ellenünk fenekedő, rosszindulatú világot, és saját erőnkből próbálunk építkezni. Egy néhány hónappal ezelőtti (2012) közvélemény-kutatásban a magyarokat megkérdezték, a nyugati értékeket és elvárásokat kell e követnünk, vagy „a saját utunkat kell járnunk”. A megkérdezettek több mint 80 százaléka voksolt az utóbbira. De hogy saját erőnkből és saját tehetségünkből valójában mire vagyunk képesek, azt az elmúlt húsz év (2012) úgy vélem, megrendítő erővel vágta az arcunkba.Díszmagyarok.

Díszmagyarok.

 

Az országot ugyanis nem a németek, a zsidók, a kommunisták, a liberálisok, a bankárok és tőzsdespekulánsok tették olyanná, amilyen. Ez az ország tízmillió magyar közös alkotása. Mi teremtettük, saját képünkre és hasonlatosságunkra. Az ország jelenlegi képét látva saját önarcképünket láthatjuk. Elég rémisztő látvány.

Napjainkra is elmondható, amit Széchenyi a maga korát illetően fogalmazott meg: „A jelen nemzedék megbocsáthatatlan bűne az, hogy százszorta jobb idők, és kedvezőbb körülmények dacára mégis újra azon gyümölcstelen kuruc szellemet buzgólkodik felébreszteni, melynek nem volt egyéb eredménye, mint az, hogy gyásznapokat hozott hazánkra, és századokra lökte vissza nemzetünk kifejlését.

Hogy ez a mostani út hová vezet, azt is egyre világosabban láthatjuk, hiszem már Zrínyi és Széchenyi is látta. Nincs külön út, nincs harmadik út, nincs Magyar Út. Aki külön áll, az egyben félre is áll, önként, buta dacból és tudatlanságból helyezve magát a perifériára. A realitások talaján való két lábon állás helyett próbálhatunk éppen „a sarkunkra állni”, ami állítólag a mi nemzeti karakterünknek jobban megfelel, de ennek úgyis csak az lesz a vége, hogy elveszítjük az egyensúlyunkat, és megint nagyon pofára esünk, mint történelmünk során már oly sokszor.

A határon állva csak Kelet és Nyugat között választhatunk. Számomra egyértelmű a választás, akár még annyira babusgatott függetlenségünk részleges elvesztése árán is. Sajnos azonban ezzel a véleményemmel alighanem kisebbségben állok. Az alaphelyzet ma is ugyanaz, mint lassan ötszáz éve szinte mindig. Adott egy önmagát igen nagyra tartó, de valójában elképesztően dilettáns, tudatlan, beképzelt és arrogáns politikai elit, és egy saját megélhetésén kívül minden más iránt közömbös, bárgyú és befolyásolható tömeg.

A Szent István csatahajó számomra nem a dicsőséges hadimúlt mementója, hiszen semmilyen harci dicsőség nem fűződik a nevéhez. A hajó nekem egy olyan Magyarország emlékműve, mely minden felemásság, hiányosság és ballépés ellenére is, Mátyás óta először megtette az első lépéseket ahhoz, hogy a Balkán verméből kivergődve végre csatlakozzon a világ vezető nemzeteinek klubjához. Akkoriban e zártkörű klubhoz tartozás egyik mércéje volt, alkalmas e az illető ország a nagyhatalmi státuszt jelképező csatahajók építésére. A Szent István megépítése egy polgárosodó, erős iparral rendelkező ország teljesítménye volt.

A mi utunk száz év elteltével is a Nyugat felé kellene, hogy vezessen, függetlenül attól, hogy most éppen ez a Nyugat sem mutat igazán rokonszenves képet. Ahogy egy japán író és politikus, Yukichi Fukuzawa száz évvel ezelőtt mondta: „Aki egy nemzet civilizációját elő akarja mozdítani, annak az európai civilizáció útján kell haladni, s ezen az alapon kell határozni a további lépésekről.” Amíg a japánok követték ezt az utat, diadalmaskodtak, mihelyt elhitték, hogy a sikert saját maguknak, és a nagyszerű keleti, szamuráj tradícióknak köszönhetik, elbuktak.

A mi bajunk nem a túlzott kisebbrendűségi érzés, hanem éppen ellenkezőleg, a nagypofájú arrogancia, és a beképzelt nárcizmus. Bár általában nem nagyon merül fel komoly elképzelésként, de esetleg talán nekünk kellene kicsit visszavennünk a nagy arcunkból, és a pökhendi arrogancia helyett kicsit szerényebben, hogy ne mondjam, alázattal figyelni, és tanulni a nálunk nagyobb, gazdagabb, sikeresebb nemzetektől. És nem pusztán a szerencsével magyarázni, hogy ők többre jutottak, mint mi. Ne merjünk nagyok lenni, mert nem vagyunk azok. Nagyhatalmi, vagy akár csak középhatalmi délibábok kergetése helyett inkább merjünk kicsik lenni, mint Ausztria, Hollandia, Dánia. Haladni kell a kor áramlataival, akár tetszik, akár nem. Julius Evola hasonlatával élve, meg kell lovagolni a tigrist, ahelyett hogy elfutnánk, vagy elbújnánk előle. Menekülni csak előre lehet, és akárhogy is próbálják egyesek, forradalmat sem lehet hátrafelé csinálni. Aki azt hiszi, félrevonulhat valami különutas idillbe, menthetetlenül lemarad, és a világ vérkeringéséből kiesve elsorvad. Ez az út nem a régmúlt idők boldog – és sosem létezett – Kánaánjába vezet, hanem a történelem pöcegödrébe.Az a süllyedő érzés...

Az a süllyedő érzés...

(2012. április)

149 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://htenger.blog.hu/api/trackback/id/tr4617886983

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AkosJaccik 2022.07.24. 13:05:37

A magam részéről is köszönöm az (újra)közlést. Bár terveztem reflektálni rá, már nagyjából minden előkerült fent, így csak - stílszerűen, kicsiben leképezve a nagyot - ugyanazokat a köröket futnám. Értékes gondolatok - pont a minap beszélgetten valakivel, hogy gyermekkoromban még nem igazán értettem Ady-t. Eddig. Mindeneserre, majd akkor felhúzom a szemöldököm, ha a nem-közszereplők Marbella helyett önként a Fekete-tenger mellékén vagy Kínában építik majd ki az elvonulós fészket a már-nem-közpénzből. Addig meg marad az, hogy (több)száz éves irodalmi és politikai munkásságok továbbra is érdemi aktualitással fognak bírni.

gigabursch 2022.07.24. 14:41:19

@savanyújóska:
Szent István kapcsán erősen benne vagy te is abban a csapdában, amibe kb 3-4 évszázad óta próbálják és két évszázada meglehetős sikerrel bele is hajtják a legtöbb magyart.
Ennek sajnos ugyanúgy generálója egy hazug történelmi és oktatási rendszer, miképpen - amúgy zeneileg kiváló, de a valóságban csak - egy történelmi frédibéni.

Ő ezer éve megoldotta azt, hogy ne legyen már akkor Trianon.

Amúgy nem keresztelte meg a magyarokat, mert azok voltak, csakhogy a legnépszerűbb, ipari méretű hazugságot említsem vele kapcsolatban.

Galaric 2022.07.24. 16:04:07

@gigabursch: sokmindenben egyetértünk, de ebben most nem. :)
Szerintem a demokrácia hosszútávon mindig megtalálja a megoldást a problémák egy jelentős részére. A diktatúrák és más parancsuralmi rendszerek (Ner) rövidtávon mindig nagyon látványosak tudnak lenni. De mivel egyszemélyben kézivezéreltek elöbb-utóbb eljön az igazság pillanata és beköszönt a valóság az ablakon.
Jó példa erre az energiaválság: senki sem akadályozta a kormányt az elmúl 12 évben, hogy alternatív szállítási útvonalakat,berszerzési forrásokat tárjanak fel, hozzanak létre. Paks2 is csak egyhelyben toporog, persze a hitelt már feléltük.
Egy demokráciában az államkasszában lévő pénzt valószinüleg energihatékonyság nővelésére, szigetelésre, hőszivattyúra stb. költötték volna, nem pedig arra, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák a gáz és a villany árát. Ez nem volt jó csak három dologra: garantálták az újraválasztásukat, pazarlásra ösztönzött és időzített bombát helyezett el a költségvetésben és a gazdaságban.

bz249 2022.07.24. 17:02:07

@Galaric: jo pelda erre Ny-Europa amelyik szinten nem csinalt semmit az ugyben (az energiafuggoseg erosebb, mint 2000-ben volt, pedig azota az ipar egy reszet is kiszerveztek).

A diktatura fo baja, hogy a vegen meghal a diktator, es ott veget er az esemenyhorizont. Hosszu tavhoz vagy monarchia vagy papi allam kell (a papot izles szerint parttitkarnak, jogasznak vagy burokratanak is hivhatjak, a mukodesi mod azonos). De annak meg a tohonyasaga a baja.

gigabursch 2022.07.24. 17:19:37

@Galaric:
Ami az elejét illeti:
Demokrácia - idiokrácia - diktatúra - szent rend (hierarchia) - kasztosodás...
Ezeken jól el lehet rágódni, de mindettől függetlenül a műszaki-egészségi alapon javuló társadalmi jólét tetemes módon gyártja a hülyeséget.
Az viszont biztos, hogy a természet ezt az idiokrácia - demokrácia vonalat nem ismeri.
(Ha mégis, akkor hiányosak a természeti ismereteim).
S főleg az abberációkat viharos sebességgel számolja fel...

Ami az energia válságot illeti:
Nem ma kezdődött és ahány ország - annyi a módozata.
Az, hogy takarékosan kéne bánni minden erőforrással (így az emberrel is) és a rendszerhatékonyságot mindenhol javítani kéne - az (nálam) nem kérdés.
De abban a pillanatban, hogy bármilyen javító szándékra rátelepedik a gazdasági érdekek mentén irányított ngo-k és politikusok valaga, rögtön minden félremegy (lásd: gépjármű ipar és gépjármű vásárlási/üzemeltetés szempontok).

Én ebben az idiokráciában, ahol egy, a nyolc általánost négy első ês négy második formájában kijáró, húsz éves korára többszörösen büntetett C+ szava(zata) pont annyi, mint az enyém - nem hiszek.
S aki ezt akarja fenntartani - az az én értelmezésemben - minimum tévúton van.

Jeff 2022.07.24. 20:41:52

@Galaric: "Egy demokráciában az államkasszában lévő pénzt valószinüleg energihatékonyság nővelésére, szigetelésre, hőszivattyúra stb. költötték volna..."
Szerinted Németországban demokrácia van? Ha nem, akkor ne olvass tovább. Ha igen, akkor nézzük ők mit tettek az utóbbi időben energia fronton, a teljesség és abszolút pontosság igénye nélkül, csak úgy nagy vonalakban. Atomerőművek leállítása, helyette megújulók. Aki kicsit is konyít a témához, az tudja (tudta), hogy ez így nem (lesz) működőképes. Mivel a nap-szél erőművekből nem jön az áram folyamatosan mint egy atomerőműből, ezért a hiányzó mennyiséget nagy részben gáz égetésével pótolják. Ez odavág a klímacéloknak, de ami fontosabb, hogy honnan van a gáz? Igen, az oroszoktól. Ezek után elkezdik basztatni őket, és csodálkoznak, hogy nincs gáz vagy sokkal magasabb áron. Kitalálják, hogy akkor a maradék (talán három?) atomerőművet mégsem zárják be, de a zöldek a támogatásukat ahhoz a régi elborult ötletükhöz kötik, hogy legyen az autópályákon mindenhol sebességkorlátozás. Nem mintha környezetvédelmi szempontból ez bármit számítana, CO2 kibocsátásban kb. kerekítési hiba lehet, de nekik ez a vesszőparipájuk. Sokszor buktak ezzel, egyszerűen nincs társadalmi támogatottsága, de ez ugye kit érdekel. Itt tartunk most, kíváncsi leszek, hogy lesznek-e annyira idióták, hogy a maradék atomerőműveket is leállítják az energiaválság közepén. Egyébként én támogatnám Paks2-t, mert szükség lenne rá, csak egyrészt vannak akik ott tesznek keresztbe a projektnek ahol tudnak, másrészt a NER el fogja lopni a pénz nagy részét.

horthyadmiral 2022.07.24. 21:17:07

@savanyújóska: Kedves Zoltán! Októberben is szívesen találkoznék Veled :-) Talán én vagyok az egyik leghűségesebb olvasód , de egy ilyen kisebb közönség találkozóban benne lennék :-)

Galaric 2022.07.25. 04:06:07

@Jeff: azért írtam, hogy valószinüleg.
Nem kérdés, hogy a rövidlátó politikai célok (megnyerni a következő választást vagy jól szerepelni rajta) sok esetben felül írják a gazdasági ésszeűséget, célszerűséget.
Mindig az a legfőbb kérdés, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat, hogy a legjobb , leghatékonyabb felhasználni.
Az én meglátásom szerint ez Magyarországon ezt nagyon rosszul csinálják.
De befejezem, mert nagyon messze vezet a bejegyzés témájától és semmiképpen nem szeretném itthoni aktuálpolitikával mérgezni kis közösségünk légkörét.... :)

bz249 2022.07.25. 09:22:45

@Galaric: nade mi az eszszeruseg? Huje-e volt a vedero vitaban obstrualo magyar kepviselo, hogy akadalyozta, hogy Haus, Conrad, Potiorek es mas hasonlo korszakos zsenik meg tobb eroforras felett diszponaljanak?

Vagy ugye Ferenc Ferdinand terkeprajzolo kore mitol nem kamaszkori fantazialas arrol, hogy nyomot hagyjunk a vilagban (a lenyegesen muveltebb II. Jozsef is rajott, hogy ez igy nem mukodhetett)... tehat egy trentinoi olaszt vagy egy erdelyi romant megis mi a fene motivalt volna arra Nagy-Ausztria resze maradjon?

(ugyanigy az aktualpolitika: amirol 3 bovitett mondatban nem lehet elmondani, hogy miert jo az szinte biztosan rossz)

Wildhunt 2022.07.25. 15:26:50

@savanyújóska: attól hogy próbálsz cinikusan ugatni, a valóság nem változik. Igen, nagyjából azt csináltuk amit akartunk, ami ellen megállás nélkül ágál is az egész ballenzék.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2022.07.25. 15:37:30

@savanyújóska: Elég csak ránézni, hogy mit mondott a nagyvezér és n+1 helyen milyen ováció fogadta azon felböfögéseit, amik még a matekkal is ellenkeznének.

"Ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat. 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás, a kontinens azon részén a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származású emberek aránya"

Na, ezt a demográfiai adatokból hogyan sikerült kihozni? És amúgy, ha igaz is lenne, ennek relevanciája mi? Ez kb. alig burkolt lenézése annak, aki nem fehér. Ezek szerint ők mind bűnözők, nem dolgoznak stb.

"ha az Egyesült Államok elnökét a döntő órában Donald Trumpnak hívják, és sikerült volna meggyőzni Angela Merkelt, hogy ne távozzon, akkor ez a háború nem robbant volna ki."

Based on what...?

De hát a csúcs az volt, amikor olyasmiket mondott, hogy az egész világ nem elég hálás nekünk és be fogjuk ezt vasalni, meg a szorgalom bizonygatása. Én meg kerestem a kandi kamerát, hogy ez hülye? És a plebs meg tapsol és éljenez... Hogy mire fel, azóta sem értem. Jól mutatja a hazai viszonyokat, hogy az állandóan Nobel díjasokra faszverőknek, mikor közlöd, hogy egy szem volt, aki itthon dolgozott (de még ő sem itt halt meg...) az Szentgyörgyi Albert volt. 80+ éve.

Ez ma a fejekben a tempó. És akkor csodálkoznak és nem értik, hogy mi a gond.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2022.07.25. 15:38:45

@Galaric: Azért túlzásokba ne essünk, a hitelt nem éltük fel, túlnyomó rész lehívásra sem került, hiszen az építkezés alig kezdődött meg. Egy részét meg elő is törlesztették, mert a piaci hitel egy ideig olcsóbb volt, mint az aláírt államközi.

SirHiggins 2022.07.25. 16:07:55

Hú. Ezt de mennyire jól leírtad. Teljesen egyetértek. Anno voltam én SZDSZ-es is, most más. De részemről teljesen elvesztettem az érdeklődést és vágyat is az iránt, hogy tenni próbáljak. Minek? Én már úgy sem fogom látni ha változni fog bármi. Meg őszintén szólva elvesztettem a türelmem és empátiám: már nem érzem azt, hogy jajj szegény, megvezetett emberek. Ez kellett? Akkor gyerünk, kapjátok torokra.

Tomasso000 2022.07.25. 16:25:32

A szerző azért némi forraskritikát alkalmazhatna, és nem kéne szelektíven szemlélni a történelmet:
Völkertafel gyakorlatilag bulvár
Széchenyiről meg annyit, hogy nem akart ő egyenjogúságot vagy a jobbágyság felszámolását és semmi ilyen forradalmi dolgot
csak szerette volna ha modern eszközökkel zsákmányolhatja ki tovább a magyar elit a szerencsétlen parasztságot (pl. hitelek a birtokfejlesztésre)
Mai modern korban se gondja senki, hogy az átlag szlovák, roman stb. máshogy gondolkodik mint az átlag magyar, ahogy a 19. században se volt nagy a különbség
Az aktuális politikai elit mit harsog, az teljesen más kérdés ők nyilvan szavazatokat akarnak és az egész duma annak szól

AkosJaccik 2022.07.25. 16:54:26

"Azt csinaltuk, amit akartunk" - na igen. A populares egyik nagy teljesitmenye, hogy elhitette, a tobbes szam elso szemely nem haromezer embert takar, hanem harommilliot. A masik az, hogy dacara a fel evezredes tapasztalatnak, egy tizmillios orszag szamara a periferian letezik onjaro politika.

savanyújóska 2022.07.25. 17:05:15

@Wildhunt: "Igen, nagyjából azt csináltuk amit akartunk"

Akkor újra felteszem a kérdést: És most nagyon jó?

@molnibalage: Az Orbán beszédekkel nagyjából már tíz éve is úgy voltam, hogy a harmadik mondat után mindig csodálkoztam, hogyhogy még senki sem hívta a mentőt? De a célközönségnek láthatóan nagyon bejön.

@SirHiggins: A vonatkozó klasszikus: www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/ady-endre-13441/ki-latott-engem-1443F/veres-panoramak-tavaszan-145C1/a-hokoles-nepe-145ED/

"jajj szegény, megvezetett emberek"

Amikor majd összedől ez az egész, és hirtelen mindenki ellenálló lesz, vagy óbégat, hogy őt megtévesztették, akkor kéne majd azt mondani, nem barátocskáim, ti nem OV ártatlan áldozatai vagytok, hanem a tettestársai!

@Tomasso000: "Völkertafel gyakorlatilag bulvár"

Az. Annál rosszabb, mert akármilyen előítéletes, mégiscsak a közvélekedést tükrözi.

"Széchenyiről meg annyit, hogy nem akart ő egyenjogúságot vagy a jobbágyság felszámolását és semmi ilyen forradalmi dolgot "

Nyilván nem XX. századi értelemben volt liberális, a saját korához és környezetéhez mérd.

"ők nyilvan szavazatokat akarnak"

Nyilván. Csak az az érdekes, milyen dumával lehet szavazatokat szerezni mondjuk Svájcban, és milyennel itt.

Tomasso000 2022.07.25. 17:12:20

@savanyújóska:
Széchenyi abban sem volt liberális, konzervatív arisztokrata volt, de nem volt teljesen maradi (legtöbb társával ellentétben). Nem bírálni akarom, progresszív volt abban a környezetben, de felemelni is hatalmas tévedés
48-at pl. teljesen ellenezte

Tomasso000 2022.07.25. 17:14:35

@savanyújóska:
Nem Svájcban élünk, sajnos hanem K. Európában
Nem reális hozzájuk mérni magunkat

Pájer Csaba 2022.07.25. 18:33:53

@Tomasso000: Akkor Ausztria? Vagy Lengyelország? Csehország? Esetleg az észtek? Vagy a Finnek? Kikhez "reális" hozzámérnünk magunkat? Nigéria? Dél-Szudán? Vagy a méricskélésnek csak akkor van értelme, ha a "hanyatló, dkadens Nyugat kontra szerény, de biztonságos Magyarország" relációt alkalmazzuk, és midnen ami ennek ellentmond, az már nem "reális"? Zolinak rohadtul igaza van: Svájcban azzal lehet választást nyerni, hogy ha a politikus a választók jólétével kapcsolatban fogalmaz meg konkrét (és nem ideológiai szintű) terveket. Magyarországon ezzel szemben azzal, hogy ha nem küldik a gyerekeket nemváltó műtét után az ukrán frontra... "Nem reális hozzájuk mérni magunkat" - de nem ám! Szellemileg semmiképp!

Gery87 2022.07.25. 18:47:59

@Szombatitamas:

Eurázsia és Óceánia....olvasta Orwell-t:) Nagy cucc.

Gery87 2022.07.25. 19:38:01

@Tomasso000:

Az emberek alapvetően mindenhol ugyanolyan gyarlónak születnek, csak mások a körülmények, a lehetőségek és persze más a társadalmi keret.
Errefelé a sudribunkóságot elnézik, a seggnyalást díjazzák, a lopást irigylik.
Nyugaton is vannak ilyenek csak úgy látszik még idejében pofán vannka b***va...
Nálunk meg pozíciót kapnak.
Ez nem csak pénz kérdése, a tüchtig kis alpesi falvacskák "kifésült gyepéhez" mentalitás is kell, ha pedig valaki telehordja lomos szarral az udvart akkor le legyen hordva, ki legyen nézve.
itt errefelé mindenki szarik bele mindenbe....olyan is az egész.

ártéri 2022.07.25. 23:37:26

Tehát összefoglalva: veszünk egy pár népet, akik hajózásból gazdagodtak meg, kereskedelemmel, fosztogatással, vagy gyarmatosítással és ezekhez hasonlítjuk a szárazföldi, lovas népet, akik egyszer próbáltak meg hajóra szállni és akkor is kilőtték őket a régebb óta hajózó népek. Aztán azon kesergünk, hogy a világtengereken hajózó rabszolga kereskedők, gyarmatosítók, fosztogatók mennyivel jobbak, mint a lovas népek.
Mindezt egy hajós blogon.

savanyújóska 2022.07.26. 05:57:03

@Tomasso000: "Nem reális hozzájuk mérni magunkat"

A két végletet akartam mutatni. Egyébként meg tegyük magasra a mércét.

@ártéri: Már megbocsáss, de egy törzsvendégtől ennél színvonalasabb kommentet vártam volna.

gigabursch 2022.07.26. 06:29:43

@ártéri:
Tyű!
Ez aztán a 'Summázatát írom'-nak, hadihajós oldalról.

Amúgy találó megfogalmazás.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2022.07.26. 14:26:43

@ártéri: Igen, Svédország és Finnország is ilyen ugye?
Oh, wait, Finnország még csak nem is létezett, mint önálló állam az I. utánig...
Svájc? Se hajó, se gyarmat.
Németország? Amikor ők gyarmatosítottak, akkor már kerekítési hiba volt és inkább csak vitte a pénzt.

ártéri 2022.07.26. 19:38:11

@savanyújóska: Most eltekintek attól, hogy a másik minősítgetése nem válasz, akkor hagyjuk az eredeti felvetésemet. Azért az ilyen logikai bakugrások után úgy gondolom, tartoznál némi magyarázattal.
Például: "...Kossuth Lajos tollából, akinek a Dunai Konföderációra vonatkozó elgondolásait a trónörökös körébe tartozó tudósok jól ismerték, és saját tervük kidolgozásakor figyelembe is vették."
Következő mondat: "A Nagy-ausztriai Egyesült Államok létrehozására irányuló első lépések szinte biztosan azonnali polgárháborút eredményezett volna a magyarok, és a birodalom többi nemzetisége között."

Szóval akkor voltak reform gondolatok, de ellenálltak volna a reformoknak.

Ezen kívül a magyar nemesség körében elég sok volt a sváb gyökerű, akik még a nagy betelepítésekkor kaptak birtokokat itt, ők soha nem a magyar lakosság érdekeit képviselték.
A főnemesek pedig egyenesen a monarchia fenntartásában látták a jövőjüket, akárcsak az angoloknál, vagy bármely másik királyságban Európában. Még a mai napig is. Tehát a nemesség nagy része maradi volt. Mi ebben a különleges?

És ha már itt tartunk, rendszeresen kimarad egy jelentős népvándorlás abból az időszakból, jelesül az orosz pogromok által kiváltott betelepülés és a vele járó kellemetlenségek, pedig nagy hatással voltak akkor is és utána is a Monarchia életére. Lásd Egán Ede!

Jó eséllyel az Egán Ede miatti események vezettek végül a nemzetközi összefogáshoz, mely a Monarchia szétszaggatását eredményezte.

ártéri 2022.07.26. 19:44:56

@molnibalage: Nem világos, hogy mire válaszoltál, én úgy kezdtem, hogy "Tehát összefoglalva: veszünk egy pár népet, akik hajózásból gazdagodtak meg,".
Felőlem ahhoz hasonlítod a magyar történelmet, akihez akarod, de olyan nemzetekhez, akik kimaradtak a két nagy európai háborúból, teljesen fölösleges. Szerintem. Attól még megpróbálhatod.

savanyújóska 2022.07.26. 20:02:33

@ártéri: A kommentednek, amit kifogásoltam, köze nem volt ahhoz, amit most a másik kommentedben írsz. Nem válaszolni akartam, mert nincs rajta mire válaszolni, csak megjegyeztem, hogy amit írtál, az egy nagyon gagyi közhely. Ha ezt a személyedre vonatkozó minősítgetésnek érzed, az a te problémád, engem már jó ideje nem érdekel, hogy aki mindenképpen meg akar sértődni, az mit választ indoknak a sértődésre.
A legújabb kommentedből megint nem értem, hogy te mit nem értesz, semmiféle logikai bakugrást nem látok. Mármint abban, amit én írtam.

nandras01 2022.07.26. 22:09:02

tökéletes -vagy majdnem az- összefoglalója annak, hogy miért is kellene orbánnak -és az orbáni mentalitás kiszolgálóinak- kötélen lógni.
(tudom, ezen a blogon nem illik így beszélni és vszeg törölni is fogod ezt a kommentet de ez akkor is igaz. liberálisnak tartom magam, de ebben a kérdésben hajlandó vagyok az elveimet félretenni.)

savanyújóska 2022.07.28. 14:25:42

@nandras01: Akasztottak már itt ennél kevesebbért is miniszterelnököt, de távol álljon tőlem, hogy erre buzdítsak, nem volna semmi értelme, és nem is oldana meg semmit. A cél az lenne, hogy honfitársaim észrevegyék végre, ők maguk alakítják a sorsukat, és az országot nem OV és közvetlen bűntársai tették ilyenné, hanem tízmillió magyar butasága, gyávasága, és szolgalelkűsége. A változás nem akkor kezdődik, ha OV kötél végére kerül – nem fog –, hanem akkor, ha tízmillió magyar elkezdi szégyellni magát, azért, amit az elmúlt évtizedekben tett. Hogy erre mennyi esélyt látok? Semennyit.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2022.07.28. 14:34:44

@ártéri: Nem ment át a tartalom. A nyugat nem csak azért gazdagabb és más, mert "hajóztak".
De ez cikk által említett tipikus magyar néplélek. Mi tökéletes, kiválasztott nép vagyunk, mindenki hülye, csak mi vagyunk helikopterek..

bz249 2022.07.28. 14:39:01

@molnibalage: persze... esobol is tobb van nekik es igy nagyobb az eltarthato nepsuruseg. ;-)

Utobbi egyebkent beindit nemi tarsadalmi valtozast, mert nem abbol fog elni az orszag, hogy mondjuk marhat hajt a felvevo piacokra (es igy pont leszarhatja, hogy mi van otthon a jobbagyokkal, hiszen nem abbol van a penz), hanem o maga a felvevo piac.

starace 2022.07.28. 19:04:31

@savanyújóska
"... a magyarok nem szabad emberek akarnak lenni, hanem jól fizetett szolgák. Nem szabadságot akarnak, hanem egy Jó Gazdát."

"Azonfelül mi magunktól semmit se tudunk csinálni, ha mások ki nem kaparják nekünk a jobb időket, mert élhetetlen a magyar.
Locsog a szabadságról, de azt se tudja, mi fán terem. Azt hiszi, a szabadság azt jelenti, hogy nem kell dolgozni. Innen is van, hogy mikor pihenni akar, szabadságot kér. A pihenést nevezi szabadságnak.
A kocsisom szabadságot kér, vagyis inni megy a kocsmába, az írnokom szabadságot kér, vagyis hazamegy az anyjához és két hétig alszik a méhesben. Ez nekik a szabadság. És ez így megy föl egész a miniszterig, az is szabadságot vesz, elmegy fürödni Ostendébe.
Ilyen szabadsággal elpusztul aztán a nemzet, és sehol egy vezető szellem, aki ebből felrázza."

(Mikszáth Kálmán)

Kreitl István 2022.07.29. 01:20:10

@savanyújóska: a Memorandum per megvan ? annál jobban kevés dolog szimbolizálja az urolkodó elit teljes és tökéletes alkalmatlanságát Ferenc Jóskától az aktuális magyar parlamentig... hu.wikipedia.org/wiki/Az_1892._%C3%A9vi_rom%C3%A1n_memorandum

savanyújóska 2022.07.29. 08:32:17

@Kreitl István: Lehet utálni Ferenc Ferdinándot, de gondolom ebből az esetből is érthető, hogy a halála miért volt szerintem katasztrófa a Monarchiának, és egész Európának.

bz249 2022.07.29. 10:37:17

@savanyújóska: ha ugy erted, hogy mert emiatt tort ki a haboru ugy igen. De egyebkent meg Habsburg mercevel is szereny kepessegu, konnyen befolyasolhato, de legalabb vegtelenul hiu uralkodot vesztett a vilag a szemelyeben.

Pájer Csaba 2022.07.29. 10:58:15

@bz249: "De egyebkent meg Habsburg mercevel is szereny kepessegu, konnyen befolyasolhato, de legalabb vegtelenul hiu uralkodot vesztett a vilag a szemelyeben." - ez azért fura, mert az életútja több ponton is ellentmond ezeknek a felsorolt tulajdonságoknak. Ferenc József ellenében képes volt felépíteni és működtetni egy politikai szervezetet, tudatosan képezte magát az uralkodásra, miközben a császár igyekezett őt is, mint minden korábbi trónörökösét, távol tartani attól (kb mintha Ferenc Jóska az örklétre készült volna...). Taktikusan képes volt megválogatni, kikkel működik együtt és kikkel nem (a szabadág párti általános magyar közéletet elutasította, de olyanokkal, akik számára is hasznos eszközökért küzdöttek, eggyütt dolgozott, lásd Kristóffy József. A hiúság meg kicsit nehézkesen értelmezhető, ha csak úgy nem, hogy kifejezetten utálta a modern kultúrát. Azt meg kifejezetten feljegyezték róla, hogy soha nem volt "nyájas" senkivel sem, márpedig a hiú emberek - első körben - mindekivel kedvesek, hogy pozitív visszajelzést, csodálatot csikarjanak ki másokból. Csak ha ez nem sikerül, akkor borul a bili. Ja, meg persze hát az arisztokratikus gőg. De ez sem azonos a hiúsággal. Szóval ezek alapján nem igazán jön át az, amiről te beszélsz. Nekem sokkal inkább tűnik egy olyan Földi Pálos jellemrajznak... (Azt azért hozzátenném, hogy én sem vagyok nagy rajongója a megmerényelt trónörökösnek, legalábbis a föderatrív koncepciója annyira nem tetszik, az "egyesültállamosditól" ebben és az EU vonatkozásában is borsódzik a hátam, a farkas a juhoknak soha nem lehet barátja, és az oly' hőn koppintani vágyott amerikai verzió is teljesen más kulturális, politikai, társadalmi és történelmi alapokon és traumákon keresztül jött létre és működik. Szóval szerintem még ha sikerül is a terve, akkor is csak 50%, hogy jobban járunk vele, mint Trianonnal: vagy igen, vagy nem.)

bz249 2022.07.29. 11:33:49

@Pájer Csaba: en.wikipedia.org/wiki/SMS_Erzherzog_Franz_Ferdinand

Szerintem ez ugy kb mindent elmond a foherceg urrol. Meg a Nagy Ausztriai Egyesult Allamok is.

Pájer Csaba 2022.07.29. 11:45:17

@bz249: Nem. Elneveztek róla egy hajót. És? Nagy-Britanniában ugyanekkor az aktuális uralkodó trónralépése utáni első új hajó-osztályt az uralkodóról nevezték el (kivéve a két V. Györgyöt). Élő emberről elnevezni dolgokat csak a magyar kulturkörben szent és sérthetetlen tabu. A NAEA pedig egy összetettebb téma, minthogy egyetlen ember bolondságának lehessen tartani, a problémák sem itt kezdődnek vele, tehát feleselges miatta csak Ferenc Ferdinándra mutogatni, mintha a koncepció a jelleméből fakadt volna. Hovatovább, a közismert Kossuth-féle Dunai Föderáció is ide sorolható, de még Ferenc Ferdinánd "elődje" Rudolf főherceg is már hasonlóban gondolkodott. Persze, mindenki hülye, különösen a Habsburgok, csak mi vagyunk helikpoterek. Szóval nyugodtan ugorjunk is vissza a cikk elejére, és olvassuk újra bátran.

gigabursch 2022.07.29. 11:49:58

@Pájer Csaba:
Úgy mint Horthy Miklós híd, Rákosi Mátyás művek, Sztállinváros?

Pájer Csaba 2022.07.29. 12:00:53

@gigabursch: Milyen rendszer és ideológai valamint indoklás állt az egyik, és milyen a másik mögött? Értem én, hogy péntek van, de lehetne, hogy nem játszuk a hülyét? Ha nem játék, akkor bocs.

bz249 2022.07.29. 13:03:31

@savanyújóska: ugye innen datalodik a tronorokos erdeklodese a haditengereszet irant, mint Ausztria-Magyarorszag jovojenek a kulcskerdese.

bz249 2022.07.29. 13:16:29

@Pájer Csaba: a Dunai Foderacio* is termeszetesen hulyeseg volt, mert milyen szinergiak is tartanak egyben? A Monarchiara legalabb ra lehetett fogni, hogy a cseh nehezipar es a magyar elelmiszertermeles egy vamharaton belul valami kolcsonosen elonyos dolgot jelent, de mar ez is erosen kerdojeles.

*a light verzioja Jugoszlavia neven robbant nemregiben atomjaira

Pájer Csaba 2022.07.29. 16:05:21

@bz249: "ugye innen datalodik a tronorokos erdeklodese a haditengereszet irant" - és még csak ez sem igaz, 1902-ben nevezték ki tengernaggyá, a SMS Erzherzog Franz Ferdinándot 1907-ben bocsátották vízre.

"a Dunai Foderacio* is termeszetesen hulyeseg volt" - senki nem állította, hogy nem. Az eredeti kérdés az volt, hogy egy olyan koncepció, ami már legalább 50 éve a politikai közbeszéd tárgya volt a Monarchiában, bizonyítja-e Ferenc Ferdinánd alkalmatlanságát. Ne terelj.

"a light verzioja Jugoszlavia neven robbant nemregiben atomjaira" - Jugoszláviának köze nem volt a Monarchia föderalista elképzeléseihez. Kezdetektől fogva szerb kezdeményezés volt a kora középkori "szerb birodalom" helyreállítására, aktuálisan mindig leöntve a megfelelő mázzal, amivel a többi délszláv népet meg lehet nyerni - bár tagadhatatlan tény, hogy egy idő után a szerbek is próbálkoztak valami föderítv megoldással, leginkább már csak kínjukban, amikor küszöbön állt a széthullás, csakhát ugye aki gyerekek levágott fejével díszít templomokat, az nehezen játszik ilyesmit.

gigabursch 2022.07.29. 16:39:43

@Pájer Csaba:
Ezt mondom én is.
Ne játsszuk a hülyét.
Albertfalva, Józsefváros, Ferencz József híd, stb.
Mind élő ember idejében adott nevek.

S igen, ezek mind egy-egy olyan időszak elnevezései, amelyek nem a magyarságról szóltak.

bz249 2022.07.29. 17:23:10

@Pájer Csaba: ok akkor Ferenc Ferdinand nem volt nagyobb huje, mint a tobbiek a kornyeken. Most jonne az a resz, hogy miert is lett volna belole kivalo csaszar (kiraly nyilvan nem, mert utalta a magyarokat).

Pájer Csaba 2022.07.29. 19:07:28

@bz249: Nos, nekem speciel most lett belőled elegem. Ledöntötted a bábukat és odasz*artál a tábla közepére. Gratulálok, nyertél. Kellemes hétvégét!

gigabursch 2022.07.29. 21:53:41

@Pájer Csaba: @bz249: @Kreitl István: @starace: @molnibalage: @ártéri:

Lenne egy kompromisszumos javaslatom:
Lépjen hátra mindenki két lépést, igyon mindenki egy valamit a további előnyös és hasznos bejegyzésekért és kommentelésért.

Üdv mindenkinek!
Béke!

Szombatitamas 2022.07.30. 06:27:31

@bz249: és azt honnan tudjuk, hogy utálta a magyarokat, és rossz király lett volna?
A magyarokat utálta, vagy csak nem színlelt a magyar uralkodó kört, akik ragaszkodtak az akkori félfeudális állapotokhoz? Ha jól emlékszem nálunk azemberek 8 százalékának volt szavazati joga, miközben Csehországban vagy Ausztriában minden nagykorúnak. Ráaggatunk jelzőket, mert nem a felső pár százalék érdekeit képviseli?

spark82 2022.07.31. 10:54:39

@Szombatitamas: csak egy megjegyzés, a 8%-hoz, nem feltétlenül neked, de el kellene dönteni végre, hogy márpedig az a jó, ha "mindenkinek van szavazati joga" vagy "a sok tudatlan, egybites balfék megválasztja Orbánt stb.", és "minden sarki ökörnek ugyanannyi szavazata van, mint egy egyetemi tanárnak" (és ezek alváltozatai), szóval akkor melyik a jó? Illetve megint oda lyukadunk ki, hogy a népet kellene leváltani, mert a nép hülye. Persze más népek okosabbak, csak mi vagyunk helikopter.

bz249 2022.07.31. 11:41:48

@spark82: letezik kompromisszum: az altaanos valasztojoggal megvalasztott testuletnek lehetoleg ne legyen dontesi kompetenciaja semmire (mint mondjuk az osztrak birodalmi gyulesnek, ahol ezeknek joga volt az illetekes miniszterhez dolgokat felterjeszteni (felteve, ha a felsohaz is tamogatta). Szoval ezzel az erovel a cseh valasztok arrol is szavazhattak volna, altalanos valasztojoggal, hogy ki maradhat a VV villaban.

gigabursch 2022.07.31. 11:43:24

@spark82:
Pontosan ezért nem hiszek az idiokráciában.

spark82 2022.07.31. 19:03:50

@bz249: szóval legyen általános választójog, csak ne érjen semmit? De akkor minek? (Na nem mintha most érne valamit, ld. választhatsz Biden és Trump között, szóval végülis megvalósult...) Akkor már szinte nagyobb demokráciának minősül, ha csak 8%-nak van választójoga, de legalább beleszólhatnak a dolgok alakulásába. És az akkori viszonyok között legalább jól meg lehetett verni a képviselőt, ha nem volt vele megelégedve a tekintetes és nemes választó közönség. :)
Csak még egy vasárnap délutáni érdekesség: az lehet, hogy csak 8%-nak volt választójoga, de annak a 8%-nak is nagy részben az asszony mondta meg, hogy kire szavazzon; ahogy Tömörkény írja: "addig kend elő ne gyűjjék, ameddig a Milcsi úrra le nem szavall kend". Mondjuk Milcsi úr aztán csalt a kártyán a Kaszinóban, és szégyenében még az országot is el kellett hagynia, de az már egy másik történet. ;)

bz249 2022.07.31. 19:51:37

@spark82: a listas rendszer jobb... leszavazol valamit, aztan leulnek a politikus urak targyalni es nagyjabol a valasztasi eredmenytol fuggetlenul felall az uk kormany. Lasd megint az osztrak birodalmi gyulest, ami kvazi semmit nem tudott keresztul vinni. De a 8% is demokratikus volt, mert jogod volt a Szabadelvu Partot kormanyra segiteni, mint az egyetlen monarchiaparti erot.

Wildhunt 2022.07.31. 22:11:40

@savanyújóska: nem. Nem nagyon jó. Lásd kutyák és Farkasok. De (szigorúan szerintem) jobb az ha tudjuk hogy magunk intéztük így, mintha mindig valaki más döntött volna helyettünk. Olvasd el Jókaitól a Rab Rábyt.

Wildhunt 2022.07.31. 22:15:07

@Pájer Csaba: a lengyelekhez reális. Ők voltak annyira bölcsek, hogy a rendszerváltás után mindenkit akinek a kommunizmusban köze volt a politikához azt még a falusi tanácsokból is kizárták. Nálunk meg Orbántól Gyurcsányig még mindig itt eszi őket a fene.

savanyújóska 2022.08.01. 16:43:13

@spark82: "minden sarki ökörnek ugyanannyi szavazata van, mint egy egyetemi tanárnak"

Voltak kísérletek a szavazatok súlyozására. Az orosz választási rendszerben egy nagybirtokos szavazata 45 gyári munkáséval volt egyenértékű. Ezt a rendszert a szovjet is átvette, csak persze más volt a súlyozás szempontja, ott a gyári munkás szavazata ért többet, mint egy paraszté.

@bz249: "az altaanos valasztojoggal megvalasztott testuletnek lehetoleg ne legyen dontesi kompetenciaja semmire"

Vagy legalábbis szűkíteni kéne a kompetencia körét. Egy átlagpolgárnak például legyen beleszólási joga abba, hogy a városa/faluja határában épüljön e atomerőmű, de azt, hogy úgy általában szükség van e atomerőművekre, azért már ne az ő véleménye döntse el.

@Wildhunt: "jobb az ha tudjuk hogy magunk intéztük így"

Csak az a gond, hogy nem tudjuk. Soros, Gyurcsány, Brüsszel.

Oktán Pista 2022.08.02. 18:46:59

Ez jó hosszú poszt volt - vagy csak annak tűnt? A hosszabb hajós írásokat sokkal könnyebb volt elolvasnom.
Ezzel itt az volt a legfőbb bajom, hogy végletesen és hisztérikusan elfogult.
Nincs azzal föltétlenül baj, hogy az értelem, ami a hajós írásokat vezérfonala (latolgatsz minden visszaemlékezést, megvizsgálsz minden körülményt, összeszeded a nem közismert részleteket is) helyett egy kicsit az érzelem kerül előtérbe.
A baj akkor van, ha az érzelem olyan meghatározó egy írásban, hogy az objektív tények látják kárát. Elvész a forráskritika, az eredmény a tények egyoldalú kiválogatása, elfogult tálalása, rossz színben feltüntetése, elferdítése. Mint itt, most. Olyan hosszú ennek az írásnak a hibalistája, hogy ebben a hozzászólásban meg sem kísérlem felsorolni. Majd talán holnap egy másikban.
Márpedig, ha az érzelmi töltet felülbírálja a tényeket, mint mondjuk egy elfajult házastársi veszekedésben, ott a további kommunikációnak semmi értelme. Ami ott elhangzik, se nem igaz, sem a megoldáshoz nem visz közelebb, hanem csak újabb sebeket ejt.
Fájlalom, hogy egy olyan ember, akinek az írásaidon keresztül egy évtizede megismertelek, épp egy ilyen fontos kérdésben a fiókban felejti a higgadt alapos hozzáállást és a hőzöngőkkel tart.
Nem mintha ne tanultam volna már meg, hogy attól, hogy valaki szaktekintély valamely témában, még a másikban lehet kókler.

„A mi bajunk nem a túlzott kisebbrendűségi érzés, hanem éppen ellenkezőleg, a nagypofájú arrogancia, és a beképzelt nárcizmus”

Mit csináljon az, aki ennél komplexebb látásmóddal szeretné megérteni a dolgokat? Miért kell csak a két végletben gondolkodni?
Ez az állapot nem más, mint a magyar közélet bipoláris személyiségzavara. Ki kellene már ebből jönni, értelmesen gondolkodni, és elfogadni a nem egyszerű tényeket, és azt, ha valamire nincs tökéletes megoldás.

Nagyon találónak érzem az alábbi reakciókat:
Jeff
2022.07.21. 23:53:58
„Egyrészt nem látom, illetve nem gondolom, hogy EGY alternatíva lenne. Szerintem ez bonyolultabb ennél. Másrészt meg kérem vissza a 40 évvel ezelőtti nyugatot.”

rm40
2022.07.20. 09:38:45
„A magyar lónak extrém keskeny a háta, azaz ide-oda esünk az önimádat és az önostorozás között, holott semmivel sem vagyunk jobbak vagy rosszabbak, mint más népek. Amúgy pedig nagyon régóta Pannónia és Hunnia feszül egymásnak az országon belül és hol az egyik, hol a másik kerekedik felül.”

Oktán Pista 2022.08.03. 10:02:01

Egészséges önkritika, egészséges önbecsülés, egészséges önismeret nem teremhet hamis alapokon.
Olyan sok részben, vagy teljesen hamis állítás van az Off topik posztban, hogy egy kommentben nem tudok reagálni rájuk.

„Erdély pedig december elsején vált ki Magyarországból”
Én úgy tudom, hogy a jelzett napon volt egy román naggyűlés Gyulafehérváron. Nem tudom, milyen, egész Erdélyre (sőt, a később csatolt Partium-i részekre, 26 vármegye) vonatkozó, legitim felhatalmazással rendelkező kiválási döntésre gondolhattál, de Gyulafehérváron megjelent kb. 1200 román küldött döntése nem ilyen.
Kolozsváron volt egy magyar naggyűlés decemberben, az Erdélynek számít? Na és a Szász Központi Tanács novemberi döntése, miszerint a Magyarországhoz, vagy Romániához tartozás kérdésében semleges álláspontra helyezkednek? Persze a későbbi medgyesi szász nagygyűlésen már a Romániához csatlakozást kiáltották ki – nota bene, Medgyes akkor már a román hadsereg megszállása alatt állt. Bizonyos román községek tiltakozó levélben közölték, hogy nem kérnek Romániából.
A leegyszerűsített narratívába talán nem férnek bele ezek a zavaró tények.

„Korábban azonban a birodalom nemzetiségei mind gyanakvással tekintettek egymásra, valamennyien abban a mély meggyőződésben, hogy a másik elnyomja és kizsákmányolja őket, vagy legalábbis erre készül.”

Ezt a gyanakvást az együttélés valóságánál sokkal nagyobb mértékben táplálta az ön- és közsorsrontó Habsburg megosztó politika, illetve szomszéd államok konspiratív tevékenysége. Ez a fajta gyanakvás sokkal inkább az első generációs értelmiségi radikálisok fejében létezett, mint ténylegesen.

„I. Ferenc száz évvel korábban így írta le a francia követnek: „Az én népeim idegenek egymáshoz. […] Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat. Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”

Csodaszép gondolat ez I. Ferenctől, szépen leírja a több évszázados Habsburg „birodalomépítő” stratégiát. A stratégia jól vissza is hullott a Birodalomra 1918 végén.
Egyébként kétségeim vannak azt illetően, mennyire felel meg a valóságnak, hogy úgy általában mondjuk az olasz „nép” gyűlölte a magyart, az oláh „nép” az osztrák „népet”, a tót „nép” a horvátot stb. stb.

Az ilyen jellegű reformkísérletek megakadályozásával a külföldi irodalomban általában a magyarokat szokás vádolni – egyébként korántsem alaptalanul

Ohh, a külföldi irodalom… A korabeli fake news-t toló irredenta szervezetek jól egymásra találtak a győztesekkel, akik kapva kaptak a lehetőségen, hogy a területrablást világmegváltásnak állíthassák be. Nyugaton hallgatólagos közmegegyezés, hogy ennek a revideálása vezetett a második világháborúhoz, ezért inkább jobb nem bolygatni. Ez jól passzol a hazug propagandához kényszeresen ragaszkodó szomszéd kisállamok, és a hazai internacionalista kommunizmus narratívájához. Amely utóbbi aztán átörökítődött a hazai rendszerváltás utáni lövészárokháború urbánus oldalán.
Jó lenne végre úgy csak úgy l’art pour l’art letisztázni a történetírás rázós részeit, mindenféle önigazolási szándék nélkül.

„Ferdinánd természetesen alapvetően autokrata személyiség volt, ám tiszteletben tartott egy bizonyos polgári értékrendet, s nem zárkózott el a modern kor kihívásai elől sem”
[…] „trónra lépése esetén egyik első intézkedése az lett volna, hogy szükségállapotot hirdet, és katonai kormányzást vezet be a magyar területeken. Az önfejű, makacs és erőszakos trónörökös lépésről-lépésre megtervezte a trónra lépése utáni teendőket, és el volt rá szánva, hogy azokat ha kell, tűzzel-vassal is végrehajtja.”

Na ezt a két idézetet vessük már össze egy haladó polgári pillanat erejéig…
Ha valaki katonai szükségállapotban tűzzel-vassal történő önfejű, makacs és erőszakos kormányzásban gondolkodik, az szerintem egy wannabe diktátorjelölt. Pont. Emellé el sem tudom képzelni, hogyan férhetett be a „bizonyos polgári értékrend tisztelete”. Ha csak úgy nem, hogy az erőszakos, diktatórikus elnyomás nem számít annak, ha magyarok ellen követik el. Ugye, nem?
Olyan érdekes, hogy Ferenc Ferdinánd rajzoló szakkörébe magyarok nem voltak bejáratosak. Persze, hogy nem, hiszen ez nem volt az más, mint a régi, német, központosított „Nagy-Ausztria” program új köntösben, mely hagyományosan a magyarság és a nemzetiségek közti ellentétek felszításán és kihasználásán alapult. Nos ’67-re még a szűklátókörű maradiság csimborasszójaként lefestett Ferencjóska is rájött nagy nehezen, hogy ez a program nem megvalósítható. Ahogy az is tény, hogy az ő uralkodása alatt vezettek be egy sor polgári intézményt; illetve igazítottak polgári értékrendhez több évszázados intézményeket.

/folyt.köv./

Oktán Pista 2022.08.03. 10:07:13

„Az előjogaira és kiváltságaira féltékenyen ügyelő, és azokon a legkisebb csorbát ejteni sem engedő magyar elit” […]
„A magyar politikának a Habsburg birodalmon belül évszázadok óta alfája és ómegája volt a nemzeti különállás biztosítása, egy általános integráló törekvéssel szemben” […]
„vajon mi volt a hozadéka ennek a gőgös nemzeti különállásnak?”

A nemzetek önrendelkezése, mely a Magyarországon élő nemzetiségek jogos és természetes követeléseként van beállítva, számomra érthetetlen módon a magyarság és a Habsburg birodalom, illetve uralkodóház viszonyában már valamiféle irracionális, gőgös, maradi és önző jelenségként van itt beállítva. Ennél kiegyensúlyozottabb és pártatlanabb írásokhoz szoktam itt hozzá.

„A „szabadságharcok” tétje szinte mindig a nemesség kiváltságainak és előjogainak fenntartása és biztosítása, esetenként a bővítése volt.” […]
„a „szabadságharcoknak” a legfőbb eredménye végül is csak az volt, hogy általuk a nemesség évszázadokig sikeresen szabotálta el a Nyugat érték- és intézményrendszerének átvételét, megmaradva egy világtól elzárt feudális idillben” […]
„A Habsburgok […] Wesselényi, Thököly és Rákóczi féle nemesi ellenállással szemben – persze csak velük szemben és hozzájuk képest – a bécsi udvar határozottan a haladás erőit képviselte”

Mi sem áll távolabb az igazságtól, mit az itt felsoroltak.
A valóságban a szabadságharcok rendszerint súlyos jogsértések nyomán indultak; elsősorban a vallásszabadság súlyos sérelme, illetve seregek súlyos pusztításai (kirabolt, felprédált falvak) nyomán. Nem véletlen a magas jobbágyi részvétel a szélesebb bázisú szabadságharcokban.
A bécsi udvar bevált gyakorlata volt a birtokok harácsolása, sokszor mondvacsinált indokkal, melyeket a saját híveiknek adtak. Szó sem volt arról, hogy mondjuk Bécs meg akarta volna szüntetni a feudalizmust.
Az arisztokrata hátterű szervezkedések (mint a Wesselényi) rendszerint az központosító abszolutizmus és a gyenge törökellenes teljesítmény, azaz az ország megvédése/felszabadítása terén mutatott tehetetlenség miatt indultak. Az önkényuralommal szembeni, az alkotmányosság talaján álló ellenállás másutt „haladó” dolog, csak Magyarországon nem az?
Emlékeztetnék arra, hogy az ónodi országgyűlésen 1707-ben megszavazták a közteherviselést. Ezzel nem a Nyugat intézményrendszerét vettük át, hanem irányt mutattunk a fejlett Nyugatnak.
Utána a soron következő 1848-as szabadságharcunk alatt szavazta meg újra a magyar nemesség a saját kivételezett helyzetének és a jobbágyságnak az eltörlését, illetve a közteherviselést, amit az áprilisi törvényekkel kihirdettek. Az állítólag hozzájuk képest haladóbb Ausztriában csak szeptemberben született meg a döntés a jobbágyfelszabadításról.

„Az ország lemaradása nem annyira az egyébként valóban meglevő Habsburg elnyomásnak és mellőzésnek köszönhető” […]
„inkább a saját kiváltságaihoz kicsinyesen ragaszkodó nemességnek, akik sikeresen kihasználták azt, hogy az állandó háborúkban meggyengült bécsi udvarnak szüksége volt Magyarország támogatására, melynek fejében eltűrte a rég idejétmúlt rendiség fennmaradását”

Hogy a bécsi udvar meggyöngült volna az állandó háborúkban??? Talán inkább azt akartad írni, hogy szinte folyamatosan terjeszkedett és erősödött?!
Én ezt a dolgot másként látom.
A magyar trónon ülő Habsburg uralkodókkal már a legrégebbi időktől az volt a probléma, hogy nem szoktak hozzá a magyar földön már akkor is több évszázados alkotmányossághoz, és az országon kívülről, rendeleti úton és önkényesen kormányoztak. Ezt az országot képviselő rendek, illetve az Országgyűlés többszörösen sérelmezték, és többször meg próbáltak szabadulni a Habsburg dinasztiától.
Mohács után a helyzet gyökeresen megváltozott. Az állandó háborúkban meggyengült Magyarország egyre inkább el kellett tűrnie a jogsérelmeket, az abszolutista törekvéseket, mert nem volt ereje védekezni az uralkodó önkényével szemben.

Az országot vezető elit kizárólag ezeken a határokon belül, és kizárólag saját érdekei mentén tudott gondolkodni

Ez, a saját érdekek képviselete minden elit feladata, a magyar elit sem kivétel.

„A cselekvő polgárok aránya Európában, 2008-ban. Cselekvő polgárokon azokat értve, akik nem valamilyen csoporttól, vagy felsőbb hatalomtól, államtól várják az ösztönzést és irányítást a tetteikhez, hanem önerőből akarnak és mernek boldogulni. (Forrás: www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_tarsadalomkutatas_2011.pdf )”

Érdekelne a „kutatás” (ha volt egyáltalán ilyen) módszertana – de sajnos hiába kattintok a linkre, nem tudok megnyitni semmit.

/folyt. köv./

Oktán Pista 2022.08.03. 10:14:00

"Különösen azért, mert miközben a magyarok rögeszmésen ragaszkodtak saját területi különállásukhoz a birodalmon belül, aközben ugyanilyen mereven elutasították a nemzetiségiek hasonló különállásra vonatkozó igényeit Magyarországon belül"

A magyar önálló államnak sok évszázados folytonos hagyománya volt, és a szlovákokon kívül minden más nemzetiség a magyar államiságba telepedett be. Ilyen egyszerű az elutasítás magyarázata.

"A nemzetiségek területi autonómiára vonatkozó követeléseit még Szekfű Gyula is primitivitásukkal, és politikai műveletlenségükkel magyarázza"

A területi autonómiára vonatkozó követelések ellentétesek voltak a liberális állam felfogásával.
Azt nyilván te is tudod, hogy lehetetlen lett volna tisztán nemzetiségi alapon mindenki számára igazságos határokat húzni, melyek mögött minden nemzetiség a kedve szerint kialakíthatta volna a maga kis nacionalista államát. Egyedüli kivétel talán csak a felvidéki szlovákok, bár éppen az ő nemzetiségi szerveződésük nem volt különösebben erős. A problémás délvidéki, erdélyi területek nagyon tarka etnikai képet festettek, kevert lakosságú területek sokaságával. Ott etnikai alapon igazságosan darabolni lehetetlen.
A magyar állam által erre felkínált megoldás, a ’49 végi nemzetiségi javaslat, majd a kiegyezés utáni ’68-as nemzetiségi törvény biztosította a szabad nyelvhasználatot, oktatási, kulturális, személyes jogokat. Ez a liberális polgári állam alapeszménye, ahol az országnak minden polgára egyenlő. Ez a nemzetiségi mozgalmaknak akkor kevés volt. Trianon után pedig a magyar nemzetiségek számára szerintük túl sok lett volna…

„Völkertafel”, egy korabeli katalógusféle, […] A magyarokat viszont nagyon is ismerhették, így a hátulról harmadik hely – a törököket és az oroszokat megelőzve – nem fogható rá a tudatlanságra.”[…] „A táblázat szerint a magyarokra jellemző tulajdonságok: hűtlenek, kegyetlenek, vérszomjasak, ostobák, hajlamosak az árulásra és zendülésre, hanyagok, lázadozók, naplopók, és úgy általában a farkasokhoz hasonlítanak”

Egyetemi éveim alatt volt szerencsém a Völkertafel-hez; ha jól emlékszem, egy korabeli délnémet újságban, katolikus vidéken jelent meg, és az ott élők a valamivel korábban lezárult, vallásszabadsági hátterű szabadságharc(ok) miatt meglehetősen ferde szemmel néztek Magyarországra. A buzgó katolikus spanyolok (akik épp ekkoriban kezdtek leszálló ágba kerülni) bezzeg az első helyen tanyáznak; a katolikus Franciaország (már ekkor a német területek hagyományos ellensége) pedig a másodikon. Ennyit erről.
Arra viszont kíváncsi lennék, milyen szerinted logikai kapcsolat van az utolsó-előtti-előtti helyezésünk és aközött, hogy a délnémetek úgymond jól ismerhettek minket.

"Alighanem Bajza József tette fel erre a koronát, egy 1848-as akadémiai beszédében: „Becsüljük meg magunkat, legyünk büszkék, hogy magyarok vagyunk, tagjai Isten egyetlen népének Európában és egyetlennek talán a földtekén, eme testvértelen Phöenixnek, mely csak önmagából nyerhet életet, mely annyi balszerencse közt ezredéven át magát s szabadsága nagy részét fenn bírta tartani, oly nemzet, melynek tündöklő múltja volt és nagy jövendője lehet.” A tudós szerző tehát nem adja alább, egyenesen az Úristen által személyesen kiválasztott népnek tekinti a magyart, ezzel is egy apró adalékkal járulva hozzá a sumer-magyar rokonság „bizonyításához”"

Nem tudom, jól értem-e, de mintha Bajzát a sumér-magyar rokonság korai hirdetőjének állítanád be. Ez már csak azért is érdekes lenne, mert ha jól tudom, legelőször csak az 1850-es években merült föl, hogy vannak olyan ékírásos táblák, melyek nem akkád nyelvűek, hanem korábbról származnak. Addig a sumér nyelv, sumér emlékek, sumér városok létéről senki nem tudott semmit.

"Még ennél is karakterisztikusabb Bajza másik megállapítása: „ … annyi balszerencse közt ezredéven át magát s szabadsága nagy részét fenn bírta tartani …” Vagyis még véletlenül sincs közünk és felelősségünk ahhoz, ami rossz velünk történt. Mindez a sors kifürkészhetetlen akaratából történt meg velünk, vagyis egyszerűen csak balszerencsénk volt. A balsors, meg a gonosz külföldi ármány. A mi kezünk tiszta."

A Bajza idézetben a „balszerencse” egyszerűen a magyarság történelmének több évszázados rossz sorozatára való összefoglaló utalás. Szó sincs az idézetben a kezünk tisztaságáról, vagy a felelősségről se pro, se kontra.

/folyt. köv./

Oktán Pista 2022.08.03. 10:39:15

"Egy hosszabb-rövidebb zűrzavaros periódus után minden esetben a dzsentri típus került vissza a hatalomba, persze mindig más-más formában, hétszilvafás nemesként, műbőrkalapos párttitkárként, vagy pacalkirályként. Ez természetesen csakis azért lehetséges, mert „Őfelsége, a magyar nép” maga is ezt a típust tekinti rokonszenvesnek, önmagához hasonlónak."

Ez itt már nem más, mint színtiszta provokáció. Nem kéne hagynom magam, de nem bírom ki, a műbőrkalapos párttitkárra ugrok. Milyen forrásra alapozod, hogy ezek a párttitkárok azért kerültek hatalomra, mert a magyar nép „rokonszenvesnek, önmagához hasonlónak” tekintette?
Amennyire én tudom, hogy a fent nevezett műbőrkalaposok közmegvetés alanyai, titokban mesélt viccek, gúnydalok rendszeres céltáblái voltak. Senki nem választotta őket, egy diktatórikus, külső fegyveres megszálló erő által fenntartott hatalom helyezte őket székeikbe.

"Az országot ugyanis nem a németek, a zsidók, a kommunisták, a liberálisok, a bankárok és tőzsdespekulánsok tették olyanná, amilyen. Ez az ország tízmillió magyar közös alkotása. Mi teremtettük, saját képünkre és hasonlatosságunkra"

Megint nem bírom ki, és a kommunistákra ugrok.
A tízmillióból szerinted kábé hány magyarnak volt „közös alkotása” a kommunizmus? Pláne abban a formájában, ahogyan megvalósult?
Ne kelljen már példálózni a kommunizmus/szocializmus alatt háttérbe szorított, ellehetetlenített, elüldözött mérnökök, feltalálók, sportolók hosszú sorával. Maradjunk a rövidség kedvéért annyiban, hogy a kommunisták gazdasági és ideológiai tanainak, illetve politikai gyakorlatának káros voltában széles körű közmegegyezés van. Mégis azokat erőltették az országra több évtizedig. Már hogy a viharba ne lehetne őket (legalábbis részben) felelőssé tenni az ország gazdasági, szellemi romlásáért?

Yukichi Fukuzawa száz évvel ezelőtt mondta: „Aki egy nemzet civilizációját elő akarja mozdítani, annak az európai civilizáció útján kell haladni, s ezen az alapon kell határozni a további lépésekről.” Amíg a japánok követték ezt az utat, diadalmaskodtak, mihelyt elhitték, hogy a sikert saját maguknak, és a nagyszerű keleti, szamuráj tradícióknak köszönhetik, elbuktak.

Igaz, igaz, nincs összefüggés.
Valójában te is pontosan tudod, akkor durvultak be a japánok, amikor a nyugati nagyhatalmak úgy gondolták, hogy elég volt a japánok (az európai civilizáció követésének köszönhető) diadalmaskodásából, és minden további japán igényhez meglehetősen ellenségesen álltak (I. VH. lezárása, Washingtoni flottaegyezmény, gazdasági háború). Úgy érezték – nem alaptalanul – hogy kihasználták, rászedték, eldobható eszköznek, nem pedig egyenrangú szövetségesnek tekintették őket. A japán militarizmus úgy látta akkor, hogy az európai civilizáció követése zsákutcába vezette őket, és aztán sértett dühvel Nyugat ellen fordultak. Ez egy eleve vesztes akció volt - na nem az értékrendek és tradíciók, hanem a nyers erőviszonyok miatt.

Végül nem állom meg, hogy néhány kommentedre is reagáljak, bár nem nekem szóltak.
2022.07.24. 12:10:30
„Valahol olvastam, hogy a párizsi békekonferenciára azért utazott ki egy hónap késéssel a magyar delegáció, mert úgy gondolták, a győztes nyugati országok nemsokára úgyis összeomlanak, vagy egymásnak ugranak.”

Ne viccelj. Közismert tény, hogy a magyar delegációt nem hívták meg a béketárgyalásokra.
(Mivel kizárólag a „győztesek” tárgyaltak egymással, inkább osztozkodási tárgyalásoknak kellene hívni.)
Szó se róla, nagy show lett volna, ha egy lezáratlan háború után, meghívás nélkül a tisztes delegáció megpróbál bejutni a vezető ellenséges ország szívében, nagy katonai erővel őrzött konferenciára, az ablakon át…

2022.07.26. 05:57:03
„@ártéri: Már megbocsáss, de egy törzsvendégtől ennél színvonalasabb kommentet vártam volna.”

Visszadobom a labdát: Már megbocsáss, de e blog nagyra becsült szerzőjétől ennél színvonalasabb írást vártam volna.

bz249 2022.08.03. 13:30:00

@savanyújóska: pont forditva, az hogy legyen-e atomeromu politikai kerdes (az elonyok-hatranyok atlathatoak az egysegsugaru valaszto szamara es igy felelos dontest hozhat) az hogy az A helyszinen (Bivalybasznad melle) vagy a B helyszinen (Venyigeszutykos hataraba) meg szakmai kerdes, amihez tobb ezer oldalt kellene atnyalazni (leegyszerusitheto persze, hogy akar-e On 500 milliardot fizetni, hogy ne az On faluja melle epuljon... csakhat ehhez azert nem csak a bivalybasznadiaknak van koze)

ártéri 2022.08.03. 18:00:11

@Oktán Pista: Ezt nagyon szépen kivesézted, valami ilyesmi kavargott bennem is, csak bennakadt.

@savanyújóska: Az érdekelne engem, hogy saját elhatározásból írsz ilyen bejegyzéseket, vagy jön valahonnan, valakitől motiváció, elvárás ez irányban? Van ilyen követelmény a blog.hu részéről, mondjuk?
Csak azért kérdem, mert ez a merev elzárkózás a tartalommal kapcsolatban arra utal (legalábbis számomra), hogy ez egy házi feladat, amit letudtál, de inkább most már tovább lépnél.
Más blogon volt ilyesmi, meg olyan is, hogy belenyúlt a szolgáltató egy bejegyzésbe, és kitörölt, átírt, beleírt dolgokat, amiket aztán a bloggazda sérelmezett is.

savanyújóska 2022.08.03. 20:02:05

@Oktán Pista: Látom, neked se jött le, miről szól a poszt.
A helyesírási hibák felsorolását azért hiányoltam a kommentjeidből. A megsemmisítő erejű ellenérvek között ugyanis ilyenkor szokták felsorolni, a kifogásolt posztban hányszor tettem ki rossz helyre a veszőt, és hol fogalmaztam magyartalanul.

@ártéri: "Van ilyen követelmény a blog.hu részéről"

Hát hogyne. A liberálbolsevik Index kitiltana, ha nem írnék ilyen cikkeket. (Amiért mellesleg nagy összeget fizettek nekem.) A posztot amúgy majd átveszi az Origó, a 888, és legszebb reményeim szerint a Magyar Nemzet is, mert ők is nagyon szeretik az ilyen írásokat.

gigabursch 2022.08.03. 20:03:54

@ártéri:
Pont az elején írta Zoli, hogy egy évtizedes anyagot tár elénk, minimális frissítéssel.
A blog gerincét évtizedes anyagok újra rendezése adja.

Mondjuk ha tetszik, ha nem, messze értelmesebb és hasznosabb anyag, mint amit a napokban Békési FoxiMaxi doktor László eleresztett a Friderikusznál...
Mindenekelőtt előkerült benne egy csomó olyan infó, amiről eddig nem hallottam (S szerintem sokan mások sem).
Aztán, hogy a szerzővel egyetértünk vagy sem, az mindenkinek a maga dolga.
Az meg, hogy ízekre szedjük, ahogy @Oktán Pista: tette, az is jó dolog.

Szerintem maradjunk emberek!
Béke, hajók, hadihajók...
(Ez mondjuk így egy kicsit önellentmondás, de aki akarja, érti)

gigabursch 2022.08.03. 20:06:00

@bz249:
Ha jön a HIPA hozzánk én az erőműre szavazok...
Csak minket még nem kérdeztek meg...

bz249 2022.08.03. 20:55:19

@gigabursch: mondjuk jogos... a szenbanyahoz is EU tamogatas es/vagy kockazati befekteo kell nem szen ;-)

savanyújóska 2022.08.05. 08:47:00

@hátramozdító: Azért ebben van jó pár épületes marhaság is. Hogy például Nándorfehérvár megelőző csapás volt, ahol a törökök súlyos áldozatok árán ugyan, de szétverték a Bizánc ellen készülő keresztes sereget, hát ekkora baromságot ritkán olvasni.

hátramozdító 2022.08.05. 14:19:32

@savanyújóska: Nekem is felszaladt a szemöldököm párszor, meglehetősen nagyvonalúnak találtam a vázolt összefüggéseket, de az önkritikus szemlélet okán látok párhuzamot. A kommentfolyamból is az látszik, hogy sokakat elgondolkodtatott a poszt, tehát igenis kellenek az ilyen írások. Meg a vita is jó lenne, még ha csak kevesek között is :)

savanyújóska 2022.08.05. 18:40:12

@hátramozdító: Addig rendben van, hogy oszlatni igyekszik a "mi állítottuk meg a törököt és a tatárt" téveszmét, de komolytalanná teszi magát ekkora bakikkal.

Eniee 2022.08.10. 12:59:14

@at900: Hogy hová jut egy nemzet azon múlik hogy mennyi tud együtmüködni a környezetével. Mi magyarok semennyire.

gigabursch 2022.08.10. 21:30:41

@Eniee:
Mi magyarok nagyon is sokra jutottunk.
Vagy inkább csak beszélj a magad nevében...

savanyújóska 2022.08.11. 05:52:48

@gigabursch: "Mi magyarok nagyon is sokra jutottunk. "

Az eddigiek után sajnos már nem feltételezem, hogy viccelsz.
Túléltük valahogy, legalábbis egyelőre. Nagyjából ennyi, amit a magyarok elértek. A környező országok az elmúlt száz évben a nemlétből jutottak el hozzánk hasonló körülmények között odáig, ameddig. Nem állítom, hogy sokkal többre vitték – Ausztriát és Finnországot kivéve –, de a pályaív egészen más mint a mienk. Talán emlékszel a 35 évvel ezelőtti várakozásokra. Biztos volt benn mindenki, köztük balgatag fiatal fejjel én is, hogy az elnyomás megszűntével a magyarság kiváló képességei érvényesülni tudnak, és hallatlan fellendülés kezdődik majd, húsz év alatt utolérjük és meg is előzzük Ausztriát, és mi leszünk Kelet-Európa Svájca. A kilencvenes években hosszú éveken át több külföldi támogatás és tőke érkezett Magyarországra, mint az összes többi kelet-európai országba együttvéve, Oroszországot is beleértve. Az uniós pénzszórásnak szintén mi vagyunk a legfőbb haszonélvezői, bár ez már mindegy. Ehhez képest, amit elértünk, és amit ebből ki tudtunk hozni, az nagyjából az, hogy a nyugathoz képest tovább nőtt a lemaradásunk, a kelet-európai országok pedig utolértek, és többnyire már meg is előztek minket. Sokra jutottunk, ja.

savanyújóska 2022.08.17. 07:51:37

@gigabursch: "hogy ízekre szedjük, ahogy @Oktán Pista: tette"

Ja tényleg, mit szedett ízekre?

Xezs 2022.08.18. 12:38:12

És az nem lehet, kérdezem én gyanútlanul, hogy talán azért ilyen önfejű és bizalmatlan a magyar nép a többi országgal szemben, mert ezt a népet számtalanszor verte át, támadta meg a többi ország a történelem során? Vajon a nyugat, a maga által erőltetett ideológiákkal valóban a mi javunkat akarja, nem csak kihasználni minket? Mi haszna lenne abból a nyugatnak, ha jót tesz a magyarokkal? Biztosan nem önös célok vezérlik? Ez teljesen biztos?

Xezs 2022.08.18. 12:52:42

És még gyorsan hozzáteszem, hogy pártatlan legyen a dolog: vajon a keletet nem önös célok vezérlik akkor, amikor Magyarországhoz közelednek?

savanyújóska 2022.08.18. 17:28:31

@Xezs: Ha utánanézel, láthatod, egyik közép és kelet-európai ország története sem egy diadalmenet. Még csak az sem biztos, hogy mi szívtuk a legtöbbet.
A Nyugatot meg a társadalmi berendezkedés és a klasszikus nyugati kultúra szempontjából értem, nem a Volkswagen AGt, a JP Morgant, meg az amerikai kormányt értem alatta, bár szerintem ezek is sokkal vonzóbb alternatívát jelentenek, mint az oroszok ázsiai autokratizmusa. A kihasználásról csak annyit, senki nem szolgáltatta még ki jobban az országot a német nagyiparnak, mint a mostani rezsim, a nagypofájú szabadságharcosok.

Cs3pPPelRR 2022.10.25. 21:00:28

@Pájer Csaba:

"amikor a magyar harcosok pofánröhögték az életükért könyörgő parasztokat az égő faluban"

Ez hol volt, mi ez?

Pájer Csaba 2022.10.28. 14:41:20

@Cs3pPPelRR: Érdemes elolvasni a Sankt Gallen-i kolostor feldúlásának leírását. Kb pont ez történt, csak nem parasztokkal hanem szerzetesekkel.

omron 2022.10.28. 16:57:47

@Pájer Csaba: Ha már off topic.
Forrás: Furé; Levelek Dél-Kóreából
A negyedik pálya a mongoloké, a Naadam verseny híres feladata. Eredetileg hetvenkét, nyolc centiméter magas és ugyanennyi átmérőjű, tevebőrrel bevont henger, melyeket két sorban tesznek egymásra, kb. másfél-két méter hosszan.
A legenda szerint Dzsingisz kán egyszer megorrolt egy uralkodóra, aki elzavarta a követeit, mondván, hogy azok lószagúak. Dzsingisz kán ingerküszöbe még ... ... barátoménál is alacsonyabb lehetett, mert menet közben irányt váltott seregével és lendületből lerohanták a kifinomult szaglással megáldott császárnő birodalmát.

A győzelem után Dzsingisz a lovászainak lökte az öregecske, de még mindig büszke úrnőt, hogy annak legyen alkalma hozzászokni a lovak illatához, ragyogó szépségű menyét nemes egyszerűséggel besorakoztatta lavinaként növekvő létszámú ágyasai közé, míg a bukott trónörököst, fogságba esett, szám szerint hetvenegy főemberével együtt nyakig a homokba ásatta.

Kivezényelt egy tument, egy nagy létszámú harci egységet és célba lövette az embereit, jó hetven-nyolcvan méterről. A meghódított területet hozzácsatolta egyre növekvő birodalmához, majd új hódítások után nézett. Tanulság: nem jó, ha egy felelős vezetőnek túl érzékeny a szaglószerve…

valis47 2022.11.02. 09:11:19

@savanyújóska: Kiszolgáltatás alatt mit értesz? Hogy a szomszédainkhoz hasonlóan csalogatta az "összeszerelő" ipart? Ismerem az állítólagos alternatívákat a magyar kkv-k felvirágoztatásáról meg a zsákfalvakban rejtőző zsenikről, akik csak nem kapnak megfelelő oktatást, különben annyi c.gány startup lenne, mint égen a csillag, lenyomnánk az USA nyugati partot. Csak nem tartom reálisnak.

Mindenesetre most az amerikai geopolitikai célok oltárán beáldozzák a komplett EU-t, mehet Latin-Amerika mellé hátsó udvarnak. Tőlük északkeletre meg amerikai kliens katonaállamok "cordon sanitaire"-je húzódik majd, hogy nem csak az oroszokat, hanem Kínát is kizárhassák a térségből.

savanyújóska 2022.11.03. 08:21:31

@valis47: A két maffia, a Fidesz meg a német nagyipar, összefonódásairól jópár írást lehet találni a neten, keresd meg. A Direkt36-on is volt erről egy nagyobb cikk, kb. egy évvel ezelőtt.
Aki meg hozzám hasonlóan inkább az amerikaiakat favorizálja, nem az oroszokat – ha már muszáj választani –, az örül annak, hogy kitakarítják őket innen. A nyugat európai államok ahhoz is hülyék, hogy megvédjék magukat, a keletiek legalább megteszik ezt. Persze akinek ez esik jól, az önkéntes alapon nyilván továbbra is nyalhatja majd Putyin seggét.

valis47 2022.11.03. 12:46:10

@savanyújóska: Szóval a német nagyipar egy "maffia", jó hogy most ki lesz nyírva, az amerikai multik meg nem, azok jótékonysági egyesületek. Nem az oroszokat "takarítják ki", hanem az orosz energiahordozókat, meg az orosz piacot szüntetik meg az EU számára, ha nem vennéd észre. El kell ismerni, jók az amerikai stratégák, a nyugat-európai államok meg valóban hülyék, de ahhoz is, hogy az érdekeikért kiálljanak. Az, hogy mennyire volt reális az orosz katonai veszély, azt láthatjuk egy ideje. Egyszerre nem lehet azt hirdetni, hogy ha nem tolnánk számolatlanul a segélyt Ukrajnának, akkor az oroszok meg sem állnának az Atlanti-óceánig, meg azt, hogy mindjárt összeomlanak. Az igazság szerintem persze a kettő között van, de inkább az utóbbihoz közeli.

savanyújóska 2022.11.05. 13:16:25

@valis47: "jó hogy most ki lesz nyírva, az amerikai multik meg nem, azok jótékonysági egyesületek"

Nem várd tőlem, hogy belemenjek ilyen hülye játékba, hogy te írsz valami baromságot, aztán rám mutogatsz, hogy az az én véleményem. Nem az én véleményem, ezeket te írtad, vitasd meg magaddal.

Cs3pPPelRR 2022.11.06. 23:19:26

@Pájer Csaba:
Én azt nem találtam meg, hogy a magyarok pofánröhögték a parasztokat az égő faluban.

Cymantrene 2022.11.07. 20:32:15

@Cs3pPPelRR: persze, ha csak szerzetesekkel van leírva a történet, akkor nyilván máskor másokkal meg se eshetett, hogy fegyveres férfiak kiélték rajtuk a hatalmukat.
:-D
Ne legyél ilyen ábrándos.

bz249 2022.11.08. 09:02:02

@Cymantrene: az a kerdes, hogy a kor szinvonalan ez kirivo volt-e, valszeg a kereszteny nyugatiak konkretan szerzeteseket ritkabban oltek halomra. Szaracenok, zsidok vagy poganyok eseten persze mas szabalyok voltak.

Balt 2023.01.09. 12:08:28

A sok szép irreleváns idézet mellett tegyük ide jelképként Adyt, aki aznap halt meg a Szt. Rókus kórházban a Párizsban összedett vérbajtól, miközben Balassagyarmaton sikerrel szervezték meg a város visszavívását:
"1919. január 27-én történelmi gyűlést tartottak a vármegyeházán, melyen a város szinte minden társadalmi rétege képviseltette magát. Az ellenállásra buzdító beszédek után Pongrácz György vármegyei főjegyző és a szociáldemokrata Schuch István mozdonyvezető jelkép értékű kézfogására került sor, és kijelentették, hogy nem hajlandóak felesküdni a csehszlovák államra."

Balt 2023.01.09. 12:40:07

@savanyújóska: "a párizsi békekonferenciára azért utazott ki egy hónap késéssel a magyar delegáció, mert úgy gondolták, a győztes nyugati országok nemsokára úgyis összeomlanak, vagy egymásnak ugranak. Aztán mire odaértek, már csak annyi dolguk maradt, hogy aláírhatták az eléjük tolt, a közben már nélkülük elkészített szerződéseket. Nem tudom ebből mennyi igaz, nekem hihetőnek tűnik."

Nem feltételezem, hogy ne tudnád: a kommunista diktatúrát nem tekintették legitimbek, ezért csak a konszolidáció után hívták meg Mo.-ot a békekonferenciára. Addigra a lényeges kérdések eldőltek (fölöttünk), az államigazgatásban meg alig találtak valakit, aki a nevét/aláírását meg kívánta ilyen módon örökíteni a magyar történelem lapjain. Megjegyzendő: a franciák elég udvariatlanul bántak velük, egy olcsó szállodában, háziőrizetben tartották őket.

project640 2023.02.13. 12:15:18

wow ... ez az érzés fogant meg bennem, amikor végigolvastam ezt a hosszú véleményt. Nagyon rég jártam erre. Ennek elég sok oka volt .... munkahely, stb....
a wow érzés azért fogott meg, mert tényleg szeretem, szerettem savanyújóska írásait mindig (tényleg fantasztikusak), de úgy éreztem, hogy angolszász-szimpátiámmal mindig egyedül voltam :-( ... és most kérem mindenki mellőzze, itt az elmúlt több száz év eseményeit, mert annál ócskább, tudatlanabb komment, hogy 'de hiszen ők végigrabolták a világot', és abból egyenesen lekövetkeztetni mondjuk egy mai társadalmi berendezkedést, több, mint szánalmas
, amit leírtál savanyújóska, azzal maximálisan egyetértek! Számomra is örök relytély, hogy a 'keményen dolgozó' honpolgárnak 'mennyi is' elég, hogy elégedett legyen. Elég neki egy kis kurucos gumicsont, kis anti-genderrel meghintve, és már vígan robotol is a szalag mellett, valamelyik német multiban ... miközben szorgalmasan nyomkodja a zöld gombot azokra, akik gyerekiket svájcban iskoláztatják, hajóikat francia kikötőkben horgonyoztatják, és a capitolium lépcsőjén washington postot olvasgatnak ... közben pedig fennen hirdetik kuruc énjüket, dicsőítik a fiaikat vágóhídra küldő oroszokat, és mohácsról filmet forgatva fennen hirdetik a magyar ellenállás páratlan történelmi mibenlétét
köszönöm, élmény volt olvasni

project640 2023.02.13. 12:28:05

A cikk azon része tetszett a legjobban, ami a díszmagyarokról szólt :-), mert az tűpontosan leírja a magyar nemzetlét alfáját-omegáját.
Eszembe jut Hatos Pál: elátkozott köztársasága (mindenkinek nagyon erősen javallom, aki még 'trianononus mordus'-ban szenved), amiben leírja, hogy a 'nemzeti elit'-et millyen agoddalom fogta el a román csapatok előretörését illetően, és nem értették, hogy lehetne a haza védelmére sarkalni a 'népet'.
A korszak magyar társadalmának lenyomata, hogy miközben a román csapatok szinte ellenállás nélkül haladtak előre, addig itthon a leszerelő katonák önként adták le fegyvereiket egy tál levesért, és 2 heti pénzért.
Az első VH-ban főleg a föld-nélküli parasztság ontotta a vérét, és még csak egy kicsit sem akartak harcolni.
Eközben a románok a magyar urak földjeit ígérték azoknak a román parasztoknak, akik hajlandóak harcolni.

bz249 2023.02.13. 23:10:53

@project640: ez melyik korszak lenne? Amikor Karolyinak nem volt/penze akarata felfegyverezni a sereget vagy amikor a mar a derek ellentengernagyunk, mint az egyetlen nemzetkozileg ertekelheto figura* a romanoktol kapott fegyverekkel atvonult a Dunantulra?

*az oroszoknal hasonlo elvek alapjan kivalasztott Kolcsakot azert felulmulta, az is valami

project640 2023.02.14. 12:27:08

@bz249: nem tudom, hogy pontosan mire gondolsz. Alapvetően a 18 nov-dec időszakra gondolok. Meg lehet nézni, hogy a székely hadosztály alíg tudott összekaparni 5-6 ezer katonát. Károlyi naív volt, nem vette észre az 'itt és most' helyzetet, amit a románok nagyon átláttak. A történelem fintora, hogy míg Károlyiék az antantban bíztak, és remélték, hogy majd 'rászólnak' a románokra, addig a románokat minden felszólítás hidegen hagyott.
De kár lenne azt gondolni, hogy bárki is sikerrel védte volna meg az országot ... szóval ezt Károlyira ráhúzni teljes tudatlanság. Az un. vörös hadsereg észak hadjárata is azért lett sikeres, mert a csehek ugyanolyan szarult álltak, mint mi ... a román hadsereggel szemben esély nem volt, még taktikai szintű sikerre sem. Horthy-ék egyetlen dolgot tehettek, és mentették a menthetőt: aláírták a békediktátumot.

savanyújóska 2023.02.15. 17:02:45

@project640: "úgy éreztem, hogy angolszász-szimpátiámmal mindig egyedül voltam"

Mondjuk úgy, hogy én pártatlanul utálok mindenkit.

"abból egyenesen lekövetkeztetni mondjuk egy mai társadalmi berendezkedést, több, mint szánalmas "

Az, de igazából a mai "progresszív, haladó" nyugati értelmiség is pontosan ezt csinálja. És a saját társadalmával, nem a másokéval.

"örök relytély, hogy a 'keményen dolgozó' honpolgárnak 'mennyi is' elég"

Épp ma olvastam egy Deák Bill interjút, a lényeg, ami abból nekem lejött, hogy ezek kitüntetést adtak neki, tehát jó emberek. És hogyan vethetnénk követ rá, amikor világlátott, művelt, intelligens művészeknek és tudósoknak is elég néhány kitüntetés, egy Művészeti Akadémia névre keresztelt klubház márványbudival, meg egy kis költségvetési pénzt, hogy kiélhessék a hobbijaikat, és máris hűséges katonái a kedves vezetőnek.

"dicsőítik a fiaikat vágóhídra küldő oroszokat"

Na azért ez engem is mellbe vágott. Nem sok mindent vártam már honfitársaimtól, de ez a viharzó szerelem az orosz rémállam iránt megdöbbentett. Tankönyvi példája ez is annak, mire képes évtizedes propaganda.

project640 2023.02.16. 13:00:35

@savanyújóska: sok szempontból masszívan zavar engemet is ez az un. progresszív , cancel culture , stb. irányzat, DE én ezt a kérdést nem fekete-fehérként látom. A kormányzati narratívával az a baj, hogy elővesznek szélsőséges eseteket (pl. francia faluban nem állítottak karácsonyfát, stb.) és azt mint általános jelenség tálalják a magyar célközönségnek. Mintha Franciországban, vagy Ausztriában nem lehetne normálisan élni ...., de lehet, sőt sokkal jobban mint itt, de ez nem azt jeleni, hogy nincsenek ott is balfa*ok.
Cancel Culture - egyetértek azokkal a történészekkel, akik azt mondják, hogy minden történelmi személyiséget a maga korának erkölcsi szintjén kell megítélni ... ennél fogva én is pl. elítélem mondjuk egy Kolumbusz szobor ledöntését ... miközben viszont pl. I lipót -nak számomra értehetlen módon van szobra, és maximálisan egyetértek azon szobrok eltávolításával
ami tőlünk keletre zajlódik: a szívem szorul össze, azon a tömeges emberi tragédián, ami ott történik ... komplett városokat gyalulnak le az oroszok ... és erre tapsikol a hazai talpnyaló banda. Ahogy cikkedben írtad pl. a monarchia idején a magyar nemesség maximálisan követelte a saját privilégiumait, miközben hallani sem akartak semmi ilyesmiről a nemzetiségek tekintetében .... nem ugyanez van ma? naponta 'harcolunk' a brüsszeli bürokraták ellen, de közben az ukrán néptől elvárjuk, hogy önként adja meg magát, hogy nálunk olcsóbb legyen a kenyér? .... , ahogy Teleki írta: hullarablók lettünk

savanyújóska 2023.02.16. 16:57:16

@project640: "zavar engemet is ez az un. progresszív , cancel culture"

Valahol egyszer ezt a polkorrekt elmebajt az autoimmun betegségekhez hasonlították. Vagyis egy eredetileg a szervezet védelmére szolgáló funkció meghibásodik, és saját maga ellen fordul. Itt is a társadalom szélsőségeket kiszűrő mechanizmusa maga vált szélsőséggé, és a saját gazdatestét, a nyugati civilizációt támadja.

"kormányzati narratívával az a baj"

Klasszikus agymosó, szájbarágó propagandáról nem lehet beszélni, a rezsim féligazságokkal, ferdítésekkel, csúsztatásokkal manipulál, és észrevétlenül még a nem fideszhitűek fejében is olyan világképet alakít ki, amilyeneket a Greetings from Britain 03. hozzászólásaiban olvashatsz, például most az utolsóban is. Nem hülye, talán nem is fideszes, csak a sajtóból évek óta érkező információkból neki ez a kép állt össze a fejében. Mint a környezetemben, ahol az ukrán háborút rendszerint úgy értékelik: Mer az amerikaiak már megint kavarnak!

project640 2023.02.17. 12:33:09

@savanyújóska: "autoimmun betegségekhez hasonlították" - nem halottam, de tetszik a hasonlat. Sajnos a hétvégi események is bizonyították, hogy a szélsőségnek mindegy milyen oldalon áll (Antifa), az erőszakos. Ilyettén nagyon tetszett Ungváry véleménye, melyben kifejti, hogy mondjuk a kitörés emlékezetére jövő fiatalok nagyobbik része teljesen normális, jóravaló ember. A kitörés emlékezepolitkájának kezelése nem az, hogy az antifa szélsőségesei is megjelennek.

"rezsim féligazságokkal, ferdítésekkel, csúsztatásokkal manipulál" - maximálisan egyetértek. Mert pl. van abban igazság, hogy ukrajnában az új oktatási törvénnyel (helytelenül itthon nyelvtörvénynek nevezett) háttérbe szorítják a kisebbségi nyelveken való oktatást a felsőbb tagozatokban, de hogy ebből hogyan jön, hogy Magyaroszág egyedüliként évek óta blokkolja Ukrajna NATO tagságát, sőt ma már ott tartunk, hogy a kormánymédia nyíltan drukkol az oroszoknak, az érthetetlen.
Egyébként vicces fintora a történetnek, hogy miközben a kormány ezerrel harcol EU, NATO ellen, aközben egyébként a szerveztben bennt lévő elképesztően demokratikus jogosítványokat használja Magyarország egy 3. ország zsarolására.
süti beállítások módosítása