Hét tenger

A nem ismert cirkáló

2018. december 09. 08:46 - savanyújóska

Az Iowa kapcsán számos komment foglalkozott azzal, hogy ötleteket adjon, milyen leselejtezett, és múzeumhajóként kiállított hadihajót érdemes meglátogatni az érdeklődőknek itt Európában. Szóba került a Belfast, az Averoff, egy csomó kisebb hadihajó, melyek közül néhányról még én se hallottam, és egy korábbi cikk kommentjeiben valakinek eszébe jutott az Auróra is. Van azonban a környéken még egy érdekes, és nagyon látványos nagy hadihajó, amit, amennyire vissza tudok emlékezni, eddig még senki sem ajánlott, valószínűleg mert  elég kevesen tudnak a létezéséről, köszönhetően annak, hogy nagyon félreeső helyen van kiállítva.

Talán nem nehéz kitalálni, hogy ilyen isten háta mögött vidék, ahová alig lehet eljutni, a kontinensen már csak Oroszországban lehet. Ezúttal a Fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjéről van szó, a Krímtől kicsit keletre, és az ott kiállított Mikhail Kutuzov nevű cirkálóról.A Kutuzov Novorosszijszk kikötőjében. A cirkálót a nyolcvanas évek elején átépítették, parancsnoki tornyát megnagyobbították, ami szerintem kissé lerontotta a hajó eredeti, szép küllemét.

A Kutuzov Novorosszijszk kikötőjében. A cirkálót a nyolcvanas évek elején átépítették, parancsnoki tornyát megnagyobbították, ami szerintem kissé lerontotta a hajó eredeti, szép küllemét.

A hajó ránézésre a második világháború cirkálóira emlékeztet, nagyjából a Belfast kategóriájából. Valójában kicsit későbbi eredetű, 1954-ben adták át a szovjet Fekete-tengeri Flottának. A világháborús kinézet persze nem egészen véletlen, tervezésénél ugyanis nagymértékben alapoztak a német és olasz cirkálók terveire. A hajó rendeltetése is ugyanaz lett volna, mint német társaié, az óceánokon folytatott portyázó hadviselés, s az Amerika és Európa közti tengeri útvonalak elvágása. A vezérkarokra ugyanis általában jellemző, hogy mindig az előző háborút akarják újra megvívni, s úgy gondolják, a következő háború nagyjából ugyanolyan lesz, mint az előző. Láthatóan az ötvenes évek szovjet haditengerészete is arra készült, hogy újra megvívja az Atlanti Csatát, s a német próbálkozáshoz hasonlóan tengeralattjárókkal és portyázó felszíni hadihajókkal döntsék el a tengeri harcokat a maguk javára. A német kudarc nem zavarta az oroszokat, akik szemmel láthatóan úgy gondolták, a németek csak azért vesztettek, mert kevés hajójuk volt, és a siker csupán a mennyiség kérdése. Hogy biztosítsák ezt a mennyiséget, beindították építési programjukat, melynek célja egy ezer tengeralattjáróból álló flotta felállítása volt. Ugyanekkor nagyipari mennyiségben kezdték gyártani a cirkálókat is, csak a Szverdlov osztályból negyven darabot akartak megépíteni. Úgyszintén megkezdték a csatacirkálók építését is.

A kissé eszelős terveknek a flottaépítést leginkább erőltető Sztálin halála vetett véget, vele együtt szállt a sírba az általa elképzelt hatalmas hadiflotta is. Az építéseket a Generalisszimusz halála után szinte azonnal leállították, a rakétákba szerelmes Hruscsov ugyanis nagyjából semmilyen jelentőséget nem tulajdonított a hadiflottának. A negyven Szverdlov osztályú cirkálóból is csak tizennégyet fejeztek be. Ezek egyike volt a Kutuzov, melynek 1951 februárjában megkezdett építése Sztálin halálakor már túl előrehaladott állapotban volt ahhoz, hogy leállítsák a hajón folyó munkákat.

A 210 méter hosszú, 16.600 tonnás cirkálók alapvetően az előző, Csapajev osztályú cirkálók növelt, és módosított változatai voltak, erősebb páncélzattal, nagyobb hatótávolsággal, és korszerűbb légvédelemmel. Fő fegyverzetük 12 darab, négy darab háromágyús toronyban elhelyezett 152 mm-es ágyú volt, melyek mellett még 12 darab 100 mm-es légvédelmi ágyúval, több tucat 37 mm-es légvédelmi gépágyúval, és tíz darab 533 mm-es torpedóvető csővel is fel voltak szerelve. Védettségük is jónak volt mondható, a hajókat a vízvonalon 100 mm, a hídon 150 mm, a lövegtornyokon pedig 175 mm vastag páncélzat védte. A páncélfedélzet vastagsága 50 mm volt. 118 ezer lóerős hajtóműveikkel a cirkálók elérhették a 32,5 csomós sebességet, hatótávolságuk pedig a 18 csomós gazdaságos sebesség mellett mintegy 17 ezer kilométer volt. Összességében véve tehát megállapítható, ezek a hajók kiváló cirkálók lehettek volna – a tíz évvel korábbi világháborúban.Egy Szverdlov osztályú cirkáló.

Egy Szverdlov osztályú cirkáló.

 

Az ötvenes évekre azonban már eléggé megváltozott a tengeri harcok jellege, és ezt vonakodva bár, de végül az orosz flottavezetés is kénytelen volt belátni. Az elkészült cirkálók fő feladata leginkább a reprezentáció volt, diplomáciai küldetésekben, és baráti látogatásokon vitték el a szovjet lobogót a távoli vizekre, leginkább a harmadik világbeli baráti országok kikötőibe, akiket az oroszok igyekeztek lenyűgözni a még mindig nagynak számító, és nagyon szép vonalú cirkálók impozáns megjelenésével. Az osztály egyik hajóján, az Ordzsonikidzén utazott Hruscsov is angliai látogatására.

Hasonló küldetésekben vett részt a Kutuzov is, mely úgyszólván teljes pályafutását a Földközi, és a Fekete-tenger vizein töltötte. A hajó éppen Szevasztopolban horgonyzott, amikor a közelében álló Novorosszijszk csatahajó – a hajdani Giulio Cesare – 1956 novemberében felrobbant. A cirkálóról a Novorosszijszk fedélzetére átküldött mentőalakulat tagjai közül 27-en vesztették életüket, amikor a csatahajó felborult.

Hosszú, és szerencsére nem túl eseménydús pályafutás után a Kutuzovot 1987-ben helyezték tartalékba, és 1992-ben selejtezték le. További sorsa jó ideig bizonytalan volt, de végül elkerülte a hajóbontót. 2001 nyarán áthelyezték Novorosszijszkba, ahol hivatalosan az ott állomásozó flotta tagja lett. Egy felújítást követően 2002 július 28-án, az orosz haditengerészet napján nyitották meg a nagyközönség előtt is. A hajó nem csupán múzeumhajóként működik, hanem rádióátjátszó állomásként is funkcionál. Szervezett, csoportos túra keretében, idegenvezetővel a cirkáló belső részei, a gépházak és lőszerraktárak is látogathatóak.01.JPG

A fényképek alapján – mert magam természetesen nem jártam a hajón – a Kutuzov elég viharvert állapotban van. Az orosz oldalakon sok kritika is érte az üzemeltetőt, amiért nem fordít nagyobb gondot a cirkáló állagmegóvására. Hogy az egyre nyilvánvalóbb problémát – a hajó egyre rosszabb állapotát – orvosolják, 2014-re betervezték a cirkáló teljes felújítását. Ez akkor elmaradt, ugyanis az oroszok ebben az évben szállták meg a szomszédos Krím-félszigetet, és az adott helyzetben nem nagyon tudtak foglalkozni a Kutuzov kitatarozásával. A felújítást végül csak idén kezdték el, és a tervek szerint 2020-ban fejezik be. A cirkáló tehát jelenleg nem látogatható, de ha két év múlva valaki elvetődne Novorosszijszk környékére, érdemes tennie egy kitérőt a kikötő felé. Már ha egyáltalán még ott lesz a hajó, mert vannak olyan elképzelések is, hogy a felújítás után a cirkálót átvinnék az orosz haditengerészet egyik legrégebbi támaszpontjának számító Szevasztopolba. (Közvetlen légijárat a környékre nincs, gondolom Moszkván keresztül lehet eljutni erre a vidékre, valamelyik belföldi járattal.)

A hajó, ha rendesen helyrehozzák, a Belfasttal vetekedő látványosság lehetne. Kortársai közül ez az egyetlen megmaradt cirkáló, a többit mind lebontották. Az osztály tagjai közül a Murmanszk jutott még némi kétes hírnévre, amikor a névadó kikötőből egy indiai hajóbontóba akarták vontatni, de nem sokkal indulás után egy viharban leszakadt a vontatókötélről, és végül egy norvég fjordban ért partot. Az évekig itt rozsdásodó hajó számottevő turistalátványossága volt a környéknek, míg végül hosszú huzavona után egy norvég cég 2013-ig szétbontotta.A norvég partoknál megfeneklett Murmanszk.

A norvég partoknál megfeneklett Murmanszk.

 

05.jpg

És kedvcsinálónak pár kép a hajóról, amiket a netről töltöttem le:

 06.JPG

 07.JPG

 08.JPG

 09.JPG

10.JPG

11.JPG

12.JPG

13.JPG

14.JPG

15.JPG

16.jpg

17.jpg

18.jpg

19.jpg

20.jpg

21.jpg

22.JPG

23.JPG

 24.JPG

31 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://htenger.blog.hu/api/trackback/id/tr4914465392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hátramozdító 2018.12.09. 12:15:00

Nem vagyunk elfelejtve, köszönjük szépen!!!

Palánta 2018.12.09. 14:03:03

A World of Warshipsben is benne van ez a hajó és amilyen remekül összepárosítottad a Belfasttal, ahogy a Belfast is, ez is prémium hajó és irdatlanul erősre sikerült a játékban. Talán ezért is vették ki mindkettőt egy időre.

Érdekes a hajó, bár ugye ez már inkább "hideghárorús" emlék, semmint a második világháborúból vagy éppen az elsőből megtartott relikvia.

gamemodels3d.com/games/worldofwarships/vehicles/prsc508

Flankerr 2018.12.09. 14:05:12

Köszi az ajánlót, jó lett :)

seepheerd 2018.12.10. 07:50:09

@Palánta:
Egy időre? Végleg, már csak szupikonténerből szerezhetők be. Nekem szerencsére mindkettő megvan :)

yerico1 2018.12.10. 15:13:19

Nem miKhail, egy darab rohadt K sincs benne. Simán csak Mihail Kutuzov. Azért, mert az idióta angolok képtelenek leírni egy H betűt, azért a magyar még képes.

yerico1 2018.12.10. 15:18:54

@hátramozdító: Mivel orosz a játék, az orosz cuccok erőteljesen felül vannak értékelve a játékban. Regéltek olyanokat az orosz ágyúcsövekről, hogy 100 lövés után ment a kukába, addigra már annyira elkopott a huzagolás, hogy a pontossága igen kevés volt. Az angol cirkálókat meg nem véletlenül fosztották meg a HE lövedékektől, és tolták fel az ágyúk tűzgyorsaságát, különben a fene se játszana velük.

Palánta 2018.12.10. 15:44:43

@seepheerd: nem tudom hogy véglegesen-e, hiszen a wg azt is mondta hogy nem lesz euróért vásárolható t9-es prémium, és mégis lett. Igaz a fenti két hajó már nem fért bele a 170k .- -os hajópakkjukba :)

yerico1: tény, hogy rossz irányba halad az a játék, de ebbe a játékosok nem tudnak beleszólni.

"Regéltek olyanokat az orosz ágyúcsövekről, hogy 100 lövés után ment a kukába, addigra már annyira elkopott a huzagolás, hogy a pontossága igen kevés volt." - hasonló probléma volt olvasható a bloggazda Port Arthurtól Csuzimáig című könyvében.

seepheerd 2018.12.10. 15:56:29

@Palánta: Mondjuk az is igaz hogy arról is szó volt: NEM lesz tengeralattjáró a játékban.
Az biztos, hogy ha belengetnék a Belfastot, Missourit, Kutuzovot, vagy a kamikaze R-t, az emberek taposnák egymást hogy vegyenek :)
Ismét láthatjuk, hogy csak egy dolog biztos az életben: az, hogy a tehénszar mindig lapjára esik. (Bár szerintem ez is nyáron igaz, melegebb vidéken)

gyedmaróz 2018.12.10. 18:32:12

Azért a szovjet festékipar a Murmanszk esetében eléggé leszerepelt. Mihail ügyben yerico1-nek igaza van.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.12.11. 09:51:50

Nem teljesen azonos sors, de nemrég még múzeumként üzemelt a Colbert is.

Sajnos akkor kimaradt, azóta pedig a Landevennec-i hajótemetőben láttam újra: egzostive.com/landevennec-2016/

Ez is egy érdekes hely, kicsit kiesik még annnak is aki Bretagne-ban nyaralna, de egy phenőt megér. Elvileg lehet a bresti sétahajók behajóznak az öbölbe az ott nyugvó hajók közé.

Az oroszoknál ez hogy működik? Mondjuk leginkább az Ekranoplánt nézném meg náluk. Bár azt sem bánnám ha elhoznák Európába, mondjuk Speyerbe. Ott pont lenne még neki hely a propelleres Antonov mellett :)

Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.12.11. 09:57:25

@Ződ2000: közben látom a Colbert-t már darabolják :(

savanyújóska 2018.12.11. 10:02:26

@Ződ2000: Egy jó ideig pedig reménykedtek benne, hogy a Colbertet talán sikerül ismét múzeumhajóként kiállítani valahol, de nem kellett a kutyának se .

drover(fanyul társa) 2018.12.11. 10:07:40

Még lehet szebb jövője is a hajónak. Ha marad orbán megalomániája, a most felépülő új magyar honvédség Balatonon megalakuló hadiflottájának lehet a zászlós hajója. Ezek megveszik... Talán még az Iowa - ra is szemet vetnek...

Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.12.11. 11:16:57

@savanyújóska: amikor Landevennecbe került akkor már egyértelmű volt.
Érdekes volt, hogy amikor először jártunk L-ben, akkor a Colbert még Bordeaux-ban horgonyzott, mi pedig kihagytuk mert azt hittük aktív hajó (meg siettünk is) másnap jártunk L-ben.
2016-ban pedig újra jártunk L-ben és már ott láthattuk a Colbert-t (ott viszont nem lehet megnézni a hajókat belülről).

Néha akadnak egzotikumok is, mint az orosz szárnyas hajó, amit oda szoktak kikötni nagyjavításra.

hátramozdító 2018.12.11. 12:02:05

@yerico1: Ezen más sokszor spekulálgattam, hogy van-e ennél nagyobb pazarlás? Sok ezer tonna nyersanyag, évek hosszú sora, irdatlan nagy meló, elkészül a csatahajó. Kimegy a nagyvízre, lődözget. Csövenként van mondjuk 300 lövése, utána cső kampec. A találati arány mondjuk 3%. Az annyi mint kilenc! eredményes lövés. Ugye olyanokat is láttunk már, hogy bemegy, rombol, de nagy kárt nem okoz a malac, mert mondjuk nem robban fel. De ha nagyvonalúan a kilenc találatra osztjuk el a költségeket, akkor is drágább, mint embert küldeni az űrbe.

savanyújóska 2018.12.11. 12:19:46

@hátramozdító: Nem kell az egész csövet cserélni, csak a béléscsövet. Egyébként se sok csatahajó van, ami a pályafutása alatt leadott volna 300 lövést az ellenségre. Nincs statisztikám, de szerintem a legtöbb csatahajó azokkal az ágyúkkal ment a bontóba, amikkel megépítették.

Untermensch4 2018.12.11. 12:32:13

@savanyújóska: "Nem kell az egész csövet cserélni, csak a béléscsövet. "
Még több irdatlan meló... :)

Meg g*cikínos hogy a sokezer tonnás dicsőséget elsüllyesztheti egy motorcsónak. Vagy 2-3 kommandós búvár akiket egy motorcsónak visz.

csi szi 2018.12.11. 13:19:30

Az Ordzsonikidze és Hruscsov angliai látogatása kapcsán azért meg lehetett volna említeni a Lionel Crabb-esetet is egy mondat erejéig. Azért ironikus, hogy a britek egy ilyen, a szovjetek által már kiszórásra ítélt hajó "titkainak" kikémleléséért áldozták fel (ha igaz).

Palánta 2018.12.12. 10:49:22

"Meg g*cikínos hogy a sokezer tonnás dicsőséget elsüllyesztheti egy motorcsónak. Vagy 2-3 kommandós búvár akiket egy motorcsónak visz. " - lásd 1918.10.31, SMS Viribus Unitis

Cymantrene 2018.12.13. 09:03:18

@savanyújóska: Tréfás lenne. A'szem kb. a tihanyi kútba lehetne beállítani őket, másutt elég sokat kéne kotorni a Balatont :-)

Cymantrene 2018.12.13. 09:07:14

Remélem, egyszer tudsz írni egy összehasonlító tesztet a Lajtáról és a Huascarról...

savanyújóska 2018.12.13. 10:05:06

@Cymantrene: „Remélem, egyszer tudsz írni egy összehasonlító tesztet a Lajtáról és a Huascarról”

Ezek azért nehezen állíthatók párba, majdnem mintha a Queen Mary-t meg a Helkát hasonlítgatnám egymáshoz. Mindkettő utasszállító, de azért mégis van némi különbség. A Lajtáról amúgy viszonylag jó a hazai szakirodalom, csak éppen vagy nehéz hozzájutni, vagy nagyon drága. Például ezek:
www.antikvarium.hu/konyv/dr-margitay-becht-andras-a-leitha-monitor-az-utolso-osztrak-magyar-hadihajo-tortenete-659244

www.libri.hu/konyv/ifj_margitay-becht_andras.a-leitha-monitor-es-a-tobbiek.html

bookline.hu/product/home.action?_v=_&type=22&id=285745

gigabursch 2018.12.20. 14:15:21

@savanyújóska:
Ha már Lajta!

Az 1980-es évek elején az IPM-ben megjelent egy cikk Csonkaréti Károly tollából "Szelíd Monitorok" címmel. Két monitorról szól, melyből egyik a Lajta. Még hátsó címlapkép is volt róluk.
Évek óta keresem a cikket, de sehol nem találom.
Esetleg neked van róla infód?

savanyújóska 2018.12.20. 15:52:03

@gigabursch: A nyolcvanas évek elején rendszeresen olvastam az IPMet, de nem emlékszem ilyen cikkre. Egy nagy kupac régi IPM még most is megvan a padláson, de a hajós cikkeket mind kigyűjtöttem, és ez biztos nincs bennük.

okacsefi 2018.12.23. 13:39:47

Gratula a cikkhez. Jól megírt munka, csakúgy mint az oldal többi írása is.
Van egy kérdésem. Feltűnt a cikket olvasva, hogy a cirkáló 16 600 tonnáját 118 ezer lóerő mozgatja 32 egész ennyi-mennyi csomós sebeséggel. A Jean Bart csatahajó kb 40 000 tonnáját hasonló sebeséggel 176 000 lóerő mozgatja. Hogy van ez? 2.4-szeres súlyhoz miért elég másfélszeres teljesítmény, úgy, hogy a cirkáló hosszúság\szélesség aránya a kedvezőbb. Az Iowa több mint háromszoros súlyához is elég a nem egész dupla teljesítmény, a sebbessége mégis ott van.
A nagyobb hajótest előnyösebb? Vagy én nézek be valamit, de csúnyán

savanyújóska 2018.12.23. 17:23:36

@okacsefi: Amennyire én tudom, a hajó elérhető sebességét alapvetően a vízvonalhossz, és a hajótest kialakítása, hullámképző ellenállása határozza meg. Minél nagyobb a vízvonalhossz, annál nagyobb a potenciálisan elérhető sebesség. A hajtóművek teljesítményét ezt elérve már hiába fokozzák, csak annyit érnek el vele, hogy a hajó nagyobb hullámokat ver, de a sebessége már nem nagyon növekszik. A Szverdlov osztályhoz hasonló cirkálók – pl. a német és amerikai nehézcirkálók, a Belfast kisebb volt - nagyjából ugyanezt a sebességet produkálták, hasonló teljesítmény mellett. A csatahajók nagyobb vízvonalhossza előnyt jelentett, az azonos sebesség eléréséhez szükséges teljesítmény nem a hajók tömegével volt arányos. De biztos lesz majd valaki, aki ezt jobban el tudja magyarázni.

Kallard 2018.12.23. 18:16:04

@savanyújóska: Biztos nem én leszek, aki elmagyarázza, de szerintem tegyük hozzá azt is, hogy a két hajó vízkiszorítása és a vízbe merült részük közegellenállásba ütköző keresztmetszete nem egyenesen arányos.

okacsefi 2018.12.24. 13:09:27

A vízvonalhossz kulcsszóra rákeresve elkezdtem magam felhomályosítani. Érdekelni fog a dolog
Számomra meglepő volt, hogy egy csatahajó teljesítményigénye és ezzel párhuzamosan az üzemanyagigénye nem sokkal múlja felül egy nehézcirkálóét. Azt hittem többszöröse lesz.

attilabiker 2018.12.29. 12:25:07

Ajánlom a lajta monitort,mint legkozelebbi